100 forintnak 50 a fele
100 forintnak 50 a fele, egye
meg a fészkes fekete fene
Nem lehet az ember fából, ki kell rúgni a hámfából
Szomjas vagyok, már alig látok, az élettől nem sokat várok
Lefeküdnék, de nem tudom, hova, hívogat megint, vonz a kocsma
Száraz a torkom, porzik a vesém, tovább nem tarthatna a mesém
Gyere ide haver, most csapjál bele, 100 forintnak 50 a fele
Még azt mondják, részeges vagyok, pedig csak a jó bort szeretem nagyon
Megverem a csizmám szárát, csókolom a babám száját
Éldegélek, mint a hal a vízben, laktam én az Ó utca 10-ben
Szoba-komfortos kényelem, gondoltam egyet, bényelem
Le is csúszott mind a torkomon, hát ezért van az, hogy gondolkodom
Maradt még vagy három agysejtem, hogy mi lesz ebből, már sejtem
A kecskének nagy szakálla van, az én anyósómnak nagy pofája van
Rusnya állat mind a kettő, verje meg a jeges eső!
Nem lehet az ember fából, ki kell rúgni a hámfából
Szomjas vagyok, már alig látok, az élettől nem sokat várok
Lefeküdnék, de nem tudom, hova, hívogat megint, vonz a kocsma
Száraz a torkom, porzik a vesém, tovább nem tarthatna a mesém
Gyere ide haver, most csapjál bele, 100 forintnak 50 a fele
Még azt mondják, részeges vagyok, pedig csak a jó bort szeretem nagyon
Megverem a csizmám szárát, csókolom a babám száját
Éldegélek, mint a hal a vízben, laktam én az Ó utca 10-ben
Szoba-komfortos kényelem, gondoltam egyet, bényelem
Le is csúszott mind a torkomon, hát ezért van az, hogy gondolkodom
Maradt még vagy három agysejtem, hogy mi lesz ebből, már sejtem
A kecskének nagy szakálla van, az én anyósómnak nagy pofája van
Rusnya állat mind a kettő, verje meg a jeges eső!
A csitári hegyek alatt
A csitári hegyek alatt régen
leesett a hó.
Azt hallottam, kisangyalom, véled esett el a ló.
Kitörted a kezedet, mivel ölelsz engemet?
Így hát kedves kisangyalom, nem lehetek a tied.
Amott látok az ég alatt egy madarat repülni,
De szeretnék a rózsámnak egy levelet küldeni,
Repülj madár, ha lehet, vidd el ezt a levelet,
Mondd meg az én galambomnak, ne sirasson engemet.
Repülj madár, ha lehet, vidd el ezt a levelet,
Mondd meg az én galambomnak, ne sirasson engemet.
Arra alá van egy erdő, jajj de nagyon messze van,
kerek erdő közepében két rozmaring bokor van,
egyik hajlik vállamra, másik a babáméra
így hát kedves kisangyalom tiéd leszek valaha.
Egyik hajlik vállamra, másik a babáméra
így hát kedves kisangyalom tiéd leszek valaha.
Azt hallottam, kisangyalom, véled esett el a ló.
Kitörted a kezedet, mivel ölelsz engemet?
Így hát kedves kisangyalom, nem lehetek a tied.
Amott látok az ég alatt egy madarat repülni,
De szeretnék a rózsámnak egy levelet küldeni,
Repülj madár, ha lehet, vidd el ezt a levelet,
Mondd meg az én galambomnak, ne sirasson engemet.
Repülj madár, ha lehet, vidd el ezt a levelet,
Mondd meg az én galambomnak, ne sirasson engemet.
Arra alá van egy erdő, jajj de nagyon messze van,
kerek erdő közepében két rozmaring bokor van,
egyik hajlik vállamra, másik a babáméra
így hát kedves kisangyalom tiéd leszek valaha.
Egyik hajlik vállamra, másik a babáméra
így hát kedves kisangyalom tiéd leszek valaha.
Akire nézek - Koncz Zsuzsa
Jaj, de édes kislány vagyok
Arcom piros, szemem ragyog
Engemet az élet tanít
Mindenkinek adok puszit
Akire nézek, boldog lesz ma este
A nagy örömtől szárnyal majd a lelke
Nincsen bánatom, se gondom
Amit tudok, azt megmondom
Az életem nem nyugtalanít
Mindenkinek adok puszit
Akire nézek, boldog lesz ma este
A nagy örömtől szárnyal majd a lelke
Akire nézek, boldog lesz ma este
A nagy örömtől szárnyal majd a lelke
Jaj, de boldog kislány vagyok
Mert a mennyországban lakok
Nincsen elvem, ami butít
Mindenkinek adok puszit
Akire nézek, boldog lesz ma este
A nagy örömtől szárnyal majd a lelke
Arcom piros, szemem ragyog
Engemet az élet tanít
Mindenkinek adok puszit
Akire nézek, boldog lesz ma este
A nagy örömtől szárnyal majd a lelke
Nincsen bánatom, se gondom
Amit tudok, azt megmondom
Az életem nem nyugtalanít
Mindenkinek adok puszit
Akire nézek, boldog lesz ma este
A nagy örömtől szárnyal majd a lelke
Akire nézek, boldog lesz ma este
A nagy örömtől szárnyal majd a lelke
Jaj, de boldog kislány vagyok
Mert a mennyországban lakok
Nincsen elvem, ami butít
Mindenkinek adok puszit
Akire nézek, boldog lesz ma este
A nagy örömtől szárnyal majd a lelke
**********
A napsugár
A napsugár, ha vidáman ébred
beköszön az ablakon
Felhőtlen tiszta arccal
mosolyog az ágyamon
Jó reggelt kívánok – mondja
s nevetve szemembe néz
Gyerünk gyorsan, ugorj az ágyból
vigyázz, hogy el ne késs
A tükör szélén táncra perdül
kibontja sok színét
S a szobám falát körbejárja
szivárványt szórva szét
A porszemek életre kelnek
s levegő felpezseg
s valahogy minden arra vár
hogy én talpon legyek
Ó, napsugár, ó, napsugár
én szeretlek nagyon
Jöjj el hozzám minden hajnalon
Ó, napsugár, ó, napsugár
én szeretlek nagyon
Olyan jó lenne, ha így kezdődne
minden új napom
Ha reggel, mikor felébredek
kinn zuhog az eső
Semmi kedvem sincs felkelni
azt hiszem ez érthető
Ha borús felhők lógnak az égen
az ágyból kimászni kár
De egész más, ha már korán reggel
mosolyog a napsugár
Ó, napsugár, ó, napsugár
beköszön az ablakon
Felhőtlen tiszta arccal
mosolyog az ágyamon
Jó reggelt kívánok – mondja
s nevetve szemembe néz
Gyerünk gyorsan, ugorj az ágyból
vigyázz, hogy el ne késs
A tükör szélén táncra perdül
kibontja sok színét
S a szobám falát körbejárja
szivárványt szórva szét
A porszemek életre kelnek
s levegő felpezseg
s valahogy minden arra vár
hogy én talpon legyek
Ó, napsugár, ó, napsugár
én szeretlek nagyon
Jöjj el hozzám minden hajnalon
Ó, napsugár, ó, napsugár
én szeretlek nagyon
Olyan jó lenne, ha így kezdődne
minden új napom
Ha reggel, mikor felébredek
kinn zuhog az eső
Semmi kedvem sincs felkelni
azt hiszem ez érthető
Ha borús felhők lógnak az égen
az ágyból kimászni kár
De egész más, ha már korán reggel
mosolyog a napsugár
Ó, napsugár, ó, napsugár
**************
Add már, uram, az esőt!
Szomjas a föld és éhesek a
fák
Add már, ram, az esőt!
Sárga a zöld és száraz a világ
Add már, Uram, az esőt!
Kókad a búza, meghal a virág
Add már, Uram, az esőt!
Hozd el a csúnya időt
Add már, Uram, az esőt!
Bámul az égre a fiú meg a lány
Add már, Uram, az esőt!
Bőg a sok állat eledel után
Add már, Uram, az esőt!
Könnyeik öntözik csak a legelőt
Add már, Uram, az esőt!
Fújd el a gonosz időt
Add már, Uram, az esőt!
Add már, óóóó, ah-ooh!
Add már,
Add már,
Add már,
Add már, add már,
ohohohoho….
Ná-ná-ná-ná-ná…
Oh, oh
Szomjas a föld és alig-alig él
Add már, Uram, az esőt!
Roppan a fű és törik a levél
Add már, Uram, az esőt!
Ó, ha ez így megy, oda a kenyér
Add már, Uram, az esőt!
Enyhítsd meg a levegőt
Add már, Uram, az esőt!
Éjszínű felleget közelít a szél
Hozd már az Uram-esőt!
Telnek a vödrök és csobog a remény
Add már az Uram-esőt!
Emberek éneke az egekig ér
Add már, Uram, az esőt!
Add már, Uram, az esőt!
Add már!
Uram!
Az esőt!
Add már, ram, az esőt!
Sárga a zöld és száraz a világ
Add már, Uram, az esőt!
Kókad a búza, meghal a virág
Add már, Uram, az esőt!
Hozd el a csúnya időt
Add már, Uram, az esőt!
Bámul az égre a fiú meg a lány
Add már, Uram, az esőt!
Bőg a sok állat eledel után
Add már, Uram, az esőt!
Könnyeik öntözik csak a legelőt
Add már, Uram, az esőt!
Fújd el a gonosz időt
Add már, Uram, az esőt!
Add már, óóóó, ah-ooh!
Add már,
Add már,
Add már,
Add már, add már,
ohohohoho….
Ná-ná-ná-ná-ná…
Oh, oh
Szomjas a föld és alig-alig él
Add már, Uram, az esőt!
Roppan a fű és törik a levél
Add már, Uram, az esőt!
Ó, ha ez így megy, oda a kenyér
Add már, Uram, az esőt!
Enyhítsd meg a levegőt
Add már, Uram, az esőt!
Éjszínű felleget közelít a szél
Hozd már az Uram-esőt!
Telnek a vödrök és csobog a remény
Add már az Uram-esőt!
Emberek éneke az egekig ér
Add már, Uram, az esőt!
Add már, Uram, az esőt!
Add már!
Uram!
Az esőt!
*************
Árva fiú - dalszöveg
Volt egy fiú árva fiú
nem szerette senki
úgy érezte el szeretne
el szeretne menni
Árva fiú jöjj vissza,
hová sietsz mondd
hová jöjj, valaki hív valaki vár
állj meg fiú, jöjj vissza
célhoz nem érsz igy
soha jöjj, valaki hiv, valaki vár
Sűrű sötét erdö ölén
rátalált az álom
vitte vitte messzi útra
pillekönnyű szárnyon
Árva fiú jöjj vissza,
hová sietsz mondd
hová jöjj valaki hiv valaki vár
állj meg fiú jöjj vissza
célhoz nem érsz igy
soha jöjj valaki hiv valaki vár
Volt egy fiú, árva fiú
nem szerette senki
úgy érezte el szeretne
el szeretne menni
Árva fiú jöjj vissza
hová sietsz mondd
hová jöjj valaki hív valaki vár
Állj meg fiú jöjj vissza
Célhoz nem érsz így
soha jöjj,valaki hív, valaki vár
Volt egy fiú, árva fiú
róla nincs hír semmi.
Nem jött vissza soha többé
nem kereste senki.
nem szerette senki
úgy érezte el szeretne
el szeretne menni
Árva fiú jöjj vissza,
hová sietsz mondd
hová jöjj, valaki hív valaki vár
állj meg fiú, jöjj vissza
célhoz nem érsz igy
soha jöjj, valaki hiv, valaki vár
Sűrű sötét erdö ölén
rátalált az álom
vitte vitte messzi útra
pillekönnyű szárnyon
Árva fiú jöjj vissza,
hová sietsz mondd
hová jöjj valaki hiv valaki vár
állj meg fiú jöjj vissza
célhoz nem érsz igy
soha jöjj valaki hiv valaki vár
Volt egy fiú, árva fiú
nem szerette senki
úgy érezte el szeretne
el szeretne menni
Árva fiú jöjj vissza
hová sietsz mondd
hová jöjj valaki hív valaki vár
Állj meg fiú jöjj vissza
Célhoz nem érsz így
soha jöjj,valaki hív, valaki vár
Volt egy fiú, árva fiú
róla nincs hír semmi.
Nem jött vissza soha többé
nem kereste senki.
***********
Az a szép, az a szép
Az a szép, az a szép, akinek
a szeme kék,
akinek a szeme fekete
akinek a szeme fekete
Lám az enyém, lám az enyém
sötét kék,
Mégse vagyok a babámnak elég szép, (mert)
Az a szép, az a szép, akinek a szeme kék,
akinek a szeme fekete
Bár az enyém nem egészen sötét kék,
Mégis ragyog, ha beáll a sötétség, (mert)
Az a szép, az a szép, akinek a szeme kék,
akinek a szeme fekete
Mégse vagyok a babámnak elég szép, (mert)
Az a szép, az a szép, akinek a szeme kék,
akinek a szeme fekete
Bár az enyém nem egészen sötét kék,
Mégis ragyog, ha beáll a sötétség, (mert)
Az a szép, az a szép, akinek a szeme kék,
akinek a szeme fekete
Ha nem vagyok a babámnak elég
szép,
Üsse meg a válogatott nehézség. (mert)
Az a szép, az a szép, akinek a szeme kék,
akinek a szeme fekete
Üsse meg a válogatott nehézség. (mert)
Az a szép, az a szép, akinek a szeme kék,
akinek a szeme fekete
***********
Azok a szép napok
A kis kocsmában gyakran
összejöttünk
Ürítgettünk, néhány pohár sört
Másokon, mi annyi jót nevettünk
S tervezgettük ifjan a jövőt!
Azok a szép napok!
Csak arra gondolok!
A tánc az ének, véget sose ért.
Az élet oly nehéz, de győzni kel és kész
Az ifjúság, a jövőtől nem fél!
Aztán jöttek dolgos, szürke évek.
Hová tűnt a sok lázas remény
Ha a kis kocsmában találkoznék véled
Megkérdezném, emlékszel-e még
Azok a szép napok...
A kocsmánk előtt, megálltam ma este
Minden úgy volt, ahogy azelőtt.
A pohárban, az üvegképem lestem
S idegenként figyelgettem őt.
Azok a szép napok csak arra gondolok
A tánc az ének véget sose ért
Az élet oly nehéz jót nevettünk és kész
Az volt a szép, ó igen az volt szép!
Az ajtónál egy ismerős hang csendül.
Látom arcod, szólítod nevem.
Ó barátom, idősebbek lettünk
De közös álmunk megmaradt nekem.
Azok a szép napok... Az volt
Ürítgettünk, néhány pohár sört
Másokon, mi annyi jót nevettünk
S tervezgettük ifjan a jövőt!
Azok a szép napok!
Csak arra gondolok!
A tánc az ének, véget sose ért.
Az élet oly nehéz, de győzni kel és kész
Az ifjúság, a jövőtől nem fél!
Aztán jöttek dolgos, szürke évek.
Hová tűnt a sok lázas remény
Ha a kis kocsmában találkoznék véled
Megkérdezném, emlékszel-e még
Azok a szép napok...
A kocsmánk előtt, megálltam ma este
Minden úgy volt, ahogy azelőtt.
A pohárban, az üvegképem lestem
S idegenként figyelgettem őt.
Azok a szép napok csak arra gondolok
A tánc az ének véget sose ért
Az élet oly nehéz jót nevettünk és kész
Az volt a szép, ó igen az volt szép!
Az ajtónál egy ismerős hang csendül.
Látom arcod, szólítod nevem.
Ó barátom, idősebbek lettünk
De közös álmunk megmaradt nekem.
Azok a szép napok... Az volt
Nemzeti énekeink : Bányász himnusz
Szerencse fel, szerencse le
Szerencse fel! Szerencse le! Ilyen a bányász élete,
Váratlan vész rohanja meg, mint bérctetõt a fergeteg.
Nem kincs után sóvárgok én, bányász kislányt óhajtok én.
Bányász kislányt óhajt szívem, ki szívében bányász legyen.
Kökény szemû bányász kislány, szívemben csak bányászkodjál!
Kincsekben osztozom velem, s e kincs a tiszta szerelem.
Borulj reám, szép kedvesem, mert nem lehetsz mindig velem.
Az akna hív, Isten veled, de itt hagyom szerelmemet.
Az én igaz szívem helyén, hû szívedet viszem el én,
Megõriz majd az engemet, bányász kislány, Isten veled!
Ne félj, ne sírj, nincs ok, miért, gonosz halál ott nem kísért,
Bár lenn van a bányász hona, mégis közel az ég oda.
Nincsen madár, lomb se fakad, ott a nehéz sziklák alatt,
Mégis a szív úgy feldobog, a csille száll, a mécs lobog.
Örök homály, vad éjszaka, mégis közel az ég oda.
Csillog a mécs, sugárt lövell, Szerencse fel! Szerencse fel!
Van itt alant örök tavasz, a bányásznak hû szíve az.
Nem hervadó a kikelet, benne a virága szeretet.
Te szép virág, bányász kislány, érted virul, érted csupán.
Míg rámosolyg, nem hervad el, Szerencse fel! Szerencse fel!
Ha majd nyugszunk mélyen alant, nem lesz nekünk nehéz a hant,
Anyánk a föld majd átölel, Szerencse fel! Szerencse fel!
Ha majd egykor a föld ölébe' végóránkat éljük,
Isten kezébe' életünk, s Õ megsegít, reméljük.
Te kisleány, ne bánkódjál, bányásznak halni szép halál,
Egekbe szállani fel, fel, Szerencse fel! Szerencse fel!
Szerencse fel! Szerencse le! Ilyen a bányász élete,
Váratlan vész rohanja meg, mint bérctetõt a fergeteg.
Nem kincs után sóvárgok én, bányász kislányt óhajtok én.
Bányász kislányt óhajt szívem, ki szívében bányász legyen.
Kökény szemû bányász kislány, szívemben csak bányászkodjál!
Kincsekben osztozom velem, s e kincs a tiszta szerelem.
Borulj reám, szép kedvesem, mert nem lehetsz mindig velem.
Az akna hív, Isten veled, de itt hagyom szerelmemet.
Az én igaz szívem helyén, hû szívedet viszem el én,
Megõriz majd az engemet, bányász kislány, Isten veled!
Ne félj, ne sírj, nincs ok, miért, gonosz halál ott nem kísért,
Bár lenn van a bányász hona, mégis közel az ég oda.
Nincsen madár, lomb se fakad, ott a nehéz sziklák alatt,
Mégis a szív úgy feldobog, a csille száll, a mécs lobog.
Örök homály, vad éjszaka, mégis közel az ég oda.
Csillog a mécs, sugárt lövell, Szerencse fel! Szerencse fel!
Van itt alant örök tavasz, a bányásznak hû szíve az.
Nem hervadó a kikelet, benne a virága szeretet.
Te szép virág, bányász kislány, érted virul, érted csupán.
Míg rámosolyg, nem hervad el, Szerencse fel! Szerencse fel!
Ha majd nyugszunk mélyen alant, nem lesz nekünk nehéz a hant,
Anyánk a föld majd átölel, Szerencse fel! Szerencse fel!
Ha majd egykor a föld ölébe' végóránkat éljük,
Isten kezébe' életünk, s Õ megsegít, reméljük.
Te kisleány, ne bánkódjál, bányásznak halni szép halál,
Egekbe szállani fel, fel, Szerencse fel! Szerencse fel!
**********
Boldogság gyere haza
Két szoba közt a csend, de
végtelen nagy távolság.
S mi otthonunknak hívtuk egykor ezt a két szobát.
Esténként úgy vártalak, tudnod kell ez nem panasz,
és nem sírok csak bánt a cigaretta füst, attól könnyezem.
Boldogság gyere haza,
késő van gyere haza,
honnan jössz nem érdekel,
gyere haza csak ennyi kell!
Néha féltem, hogyha nagyon megnéztél egy csinos lányt,
de elfeledtem mindent, úgy öleltél éjjel át .
És ma sincs nálam boldogabb,
ha velem vagy s ez nem panasz,
és nem sírok ne félj, csak erős ez a fény, attól könnyezem!
Boldogság gyere haza,
késő van gyere haza,
honnan jössz nem érdekel,
gyere haza csak ennyi kell!
Kin sűrűbb lett a homály, az utca zaj is elcsitult,
nézem, ahogy csöndben álmodik a kisfiunk.
Én gyűlölöm az álmokat,
s te tudod, hogy ez nem panasz,
és nem tudom miért, hisz sírni szeretnék,
most mégsem könnyezem.
Boldogság gyere haza,
késő van gyere haza,
honnan jössz nem érdekel,
gyere haza csak ennyi kell!
Boldogság gyere haza,
késő van gyere haza,
honnan jössz nem érdekel,
nekem elég, hogy itt leszel!
Boldogság gyere haza,
késő van gyere haza,
honnan jössz nem érdekel,
gyere haza csak ennyi kell!
Boldogság gyere haza,
késő van gyere haza,
honnan jössz nem érdekel,
nekem elég hogy itt leszel!
Boldogság gyere haza,
késő van gyere haza...
S mi otthonunknak hívtuk egykor ezt a két szobát.
Esténként úgy vártalak, tudnod kell ez nem panasz,
és nem sírok csak bánt a cigaretta füst, attól könnyezem.
Boldogság gyere haza,
késő van gyere haza,
honnan jössz nem érdekel,
gyere haza csak ennyi kell!
Néha féltem, hogyha nagyon megnéztél egy csinos lányt,
de elfeledtem mindent, úgy öleltél éjjel át .
És ma sincs nálam boldogabb,
ha velem vagy s ez nem panasz,
és nem sírok ne félj, csak erős ez a fény, attól könnyezem!
Boldogság gyere haza,
késő van gyere haza,
honnan jössz nem érdekel,
gyere haza csak ennyi kell!
Kin sűrűbb lett a homály, az utca zaj is elcsitult,
nézem, ahogy csöndben álmodik a kisfiunk.
Én gyűlölöm az álmokat,
s te tudod, hogy ez nem panasz,
és nem tudom miért, hisz sírni szeretnék,
most mégsem könnyezem.
Boldogság gyere haza,
késő van gyere haza,
honnan jössz nem érdekel,
gyere haza csak ennyi kell!
Boldogság gyere haza,
késő van gyere haza,
honnan jössz nem érdekel,
nekem elég, hogy itt leszel!
Boldogság gyere haza,
késő van gyere haza,
honnan jössz nem érdekel,
gyere haza csak ennyi kell!
Boldogság gyere haza,
késő van gyere haza,
honnan jössz nem érdekel,
nekem elég hogy itt leszel!
Boldogság gyere haza,
késő van gyere haza...
***********
Boldogság
Ha újra kezdhetném ezt az
életet,
nem pazarolnám így el az éveket,
s megtalálnám végre miről álmodom.
ez mindent megérne, mert egyre kutatom.
Hol marad a boldogság, mondd meddig várjam még,
boldogság - a szívem érte ég.
Merre jár, nem tudja senki sem,
boldogság - míg élek keresem!
Nem tudom meddig kell még, így élnem egyedül,
de bízom benne egyszer majd sikerül,
felszáradnak a könnyek az évek során,
ettől minden könnyebb, örökre talán.
Hol marad a boldogság, mondd meddig várjam még,
boldogság - a szívem érte ég.
Merre jár, nem tudja senki sem,
boldogság - míg élek keresem!
nem pazarolnám így el az éveket,
s megtalálnám végre miről álmodom.
ez mindent megérne, mert egyre kutatom.
Hol marad a boldogság, mondd meddig várjam még,
boldogság - a szívem érte ég.
Merre jár, nem tudja senki sem,
boldogság - míg élek keresem!
Nem tudom meddig kell még, így élnem egyedül,
de bízom benne egyszer majd sikerül,
felszáradnak a könnyek az évek során,
ettől minden könnyebb, örökre talán.
Hol marad a boldogság, mondd meddig várjam még,
boldogság - a szívem érte ég.
Merre jár, nem tudja senki sem,
boldogság - míg élek keresem!
*********
Búcsú
Itt hagyom rád, a régi utcát,
mely őrzi lépteinket.
Itt hagyok még egy nyári estét,
az alkonyat varázsát,
és egy pár csillagot.
ne mondd, hogy rossz vagyok!
végleg elbúcsúzom: mától jó napot!
Itt hagyom rád, a vekkerórát,
mely csak néha ébreszt.
A sok fotó közt a régi képet,
hol fintorogva nézlek.
És ezer más limlomot,
hát mindent itt hagyok.
végleg elbúcsúzom: mától jó napot!
Esti hírlap egy régi számát,
az ágy mögé becsúszva.
Róza néni porcelánját,
több darabra zúzva.
Hét évet, hét napot
egyszerre itt hagyok.
Végleg elbúcsúzom: mától jó napot!
Lámpa fényét, a téli kucsmát,
egy fel sem bontott kártyát.
Itt hagyom rád, mit senki nem lát:
a reggelek magányát.
Itt hagyom mindenem,
ez volt az életem.
Jó hogy elbúcsúzunk, mégis könnyezem.
mely őrzi lépteinket.
Itt hagyok még egy nyári estét,
az alkonyat varázsát,
és egy pár csillagot.
ne mondd, hogy rossz vagyok!
végleg elbúcsúzom: mától jó napot!
Itt hagyom rád, a vekkerórát,
mely csak néha ébreszt.
A sok fotó közt a régi képet,
hol fintorogva nézlek.
És ezer más limlomot,
hát mindent itt hagyok.
végleg elbúcsúzom: mától jó napot!
Esti hírlap egy régi számát,
az ágy mögé becsúszva.
Róza néni porcelánját,
több darabra zúzva.
Hét évet, hét napot
egyszerre itt hagyok.
Végleg elbúcsúzom: mától jó napot!
Lámpa fényét, a téli kucsmát,
egy fel sem bontott kártyát.
Itt hagyom rád, mit senki nem lát:
a reggelek magányát.
Itt hagyom mindenem,
ez volt az életem.
Jó hogy elbúcsúzunk, mégis könnyezem.
Chirpy Chirpy (Middle of the road)
Chirpy Chirpy
Where's your momma gone
where's your momma gone
little baby Don
little baby Don
where's your poppa gone
where's your poppa gone
far
far away
far
far away.
Last night I heard my momma singin' a song:
Ooh wee Chirpy Chirpy
Cheep Cheep
woke up this mornin' and my momma was gone
ooh wee Chirpy Chirpy
Cheep Cheep
Chirpy Chirpy
Cheep Cheep Chirp.
Where's your momma gone
where's your momma gone
little baby Don
little baby Don
where's your momma gone
where's your momma gone
where's your poppa gone
where's your poppa gone
far
far away
far
far away
where's your momma gone
little baby Don
little baby Don
where's your poppa gone
where's your poppa gone
far
far away
far
far away.
Last night I heard my momma singin' a song:
Ooh wee Chirpy Chirpy
Cheep Cheep
woke up this mornin' and my momma was gone
ooh wee Chirpy Chirpy
Cheep Cheep
Chirpy Chirpy
Cheep Cheep Chirp.
Where's your momma gone
where's your momma gone
little baby Don
little baby Don
where's your momma gone
where's your momma gone
where's your poppa gone
where's your poppa gone
far
far away
far
far away
Egy kis nyugalmat
Egy kis nyugalmat kívánok én,
egyetlen mosolyt kínálok én
Halvány színével a nyári éj nekünk is békét igér
Aki ha bántom, mégis szeret, akit az úton a bárány vezet
Zsákjában puha kenyérszelet, hívom, hogy jöjjön velem.
A világ hidd el a jóra éhes
Az ember mindig a széptől ékes
Tudom, hogy másnak túl lágy e dallam,
De néha csendes a tűzvonal
Velünk a bárány de él a farkas
Kicsik vagyunk, míg a sors hatalmas
Tudom, hogy máshol kemény a dallam
Világ megváltás nincs e dalban.
Egy kis nyugalmat kívánok én, egyetlen mosolyt kínálok én
Halvány színével a nyári éj nekünk is békét igér
II: A világ hidd el a jóra éhes
Az ember mindig a széptől ékes
Tudom, hogy másnak túl lágy e dallam,
De néha csendes a tűzvonal
Velünk a bárány de él a farkas
Kicsik vagyunk, míg a sors hatalmas
Tudom, hogy máshol kemény a dallam
Világ megváltás nincs e dalban :II
Hívlak én, hát jöjj velem
Várni rád oly jó nekem
Halvány színével a nyári éj nekünk is békét igér
Aki ha bántom, mégis szeret, akit az úton a bárány vezet
Zsákjában puha kenyérszelet, hívom, hogy jöjjön velem.
A világ hidd el a jóra éhes
Az ember mindig a széptől ékes
Tudom, hogy másnak túl lágy e dallam,
De néha csendes a tűzvonal
Velünk a bárány de él a farkas
Kicsik vagyunk, míg a sors hatalmas
Tudom, hogy máshol kemény a dallam
Világ megváltás nincs e dalban.
Egy kis nyugalmat kívánok én, egyetlen mosolyt kínálok én
Halvány színével a nyári éj nekünk is békét igér
II: A világ hidd el a jóra éhes
Az ember mindig a széptől ékes
Tudom, hogy másnak túl lágy e dallam,
De néha csendes a tűzvonal
Velünk a bárány de él a farkas
Kicsik vagyunk, míg a sors hatalmas
Tudom, hogy máshol kemény a dallam
Világ megváltás nincs e dalban :II
Hívlak én, hát jöjj velem
Várni rád oly jó nekem
**********
Egy szál harangvirág
1. Egy szál harangvirág,
ennyi csak, mit adhatok,
És kívánok még nagyon sok boldog névnapot.
Nem nagy dolog, mondhatja más, tudom jól, de mit tegyek?
Egy szál harangvirág, ez jelzi most az ünnepet.
2. De látom, téged csak a virág érdekel,
Mit mondok, az sajnos a füledig nem jut el.
De elnézem neked, mert engem szeretsz,
S így rossz ember nem lehetsz.
3. Egy szál virág, nem nagy dolog,
De ennyi csak, mit adhatok
És kívánok még nagyon sok boldog névnapot!
2.
3.
||: És kívánok még nagyon sok boldog névnapot!:||
És kívánok még nagyon sok boldog névnapot.
Nem nagy dolog, mondhatja más, tudom jól, de mit tegyek?
Egy szál harangvirág, ez jelzi most az ünnepet.
2. De látom, téged csak a virág érdekel,
Mit mondok, az sajnos a füledig nem jut el.
De elnézem neked, mert engem szeretsz,
S így rossz ember nem lehetsz.
3. Egy szál virág, nem nagy dolog,
De ennyi csak, mit adhatok
És kívánok még nagyon sok boldog névnapot!
2.
3.
||: És kívánok még nagyon sok boldog névnapot!:||
*********
Egyszer véget ér
Egyszer véget ér a lázas
ifjúság,
Egyszer elmúlnak a színes éjszakák,
Egyszer véget ér az álom, egyszer véget ér a nyár,
Ami elmúlt, soha nem jön vissza már.
Egyszer véget ér a lázas ifjúság,
Egyszer nélkülünk megy a vonat tovább,
És az állomáson állunk, ahol integetni kell,
De a búcsúra csak pár ember figyel.
Egyszer véget ér a lázas ifjúság,
Egyszer elmúlnak a színes éjszakák,
Sajnos véget ér az álom, sajnos véget ér a nyár,
De a szívünk addig új csodára vár.
Ezért ne féljünk az újtól, mert az jót hozhat nekünk,
Talán abban van az utolsó remény.
Létünk ingoványra épült, mely a sötét mélybe húz,
De ha akarjuk, még tűzhet ránk a fény!
Egyszer véget érnek múló napjaink,
Egyszer elbúcsúznak túlzó vágyaink,
Tudjuk azt, hogy egyszer végleg, sajnos végleg elmegyünk,
De még addig mindent újra kezdhetünk!
Ezért ne féljünk az újtól, mert az jót hozhat nekünk,
Talán abban van az utolsó remény.
Létünk ingoványra épült, mely a sötét mélybe húz,
De ha akarjuk, még tűzhet ránk a fény!
Egyszer véget érnek múló napjaink,
Egyszer elbúcsúznak túlzó vágyaink,
Tudjuk azt, hogy egyszer végleg, sajnos végleg elmegyünk,
De még addig mindent újra kezdhetünk!
Egyszer elmúlnak a színes éjszakák,
Egyszer véget ér az álom, egyszer véget ér a nyár,
Ami elmúlt, soha nem jön vissza már.
Egyszer véget ér a lázas ifjúság,
Egyszer nélkülünk megy a vonat tovább,
És az állomáson állunk, ahol integetni kell,
De a búcsúra csak pár ember figyel.
Egyszer véget ér a lázas ifjúság,
Egyszer elmúlnak a színes éjszakák,
Sajnos véget ér az álom, sajnos véget ér a nyár,
De a szívünk addig új csodára vár.
Ezért ne féljünk az újtól, mert az jót hozhat nekünk,
Talán abban van az utolsó remény.
Létünk ingoványra épült, mely a sötét mélybe húz,
De ha akarjuk, még tűzhet ránk a fény!
Egyszer véget érnek múló napjaink,
Egyszer elbúcsúznak túlzó vágyaink,
Tudjuk azt, hogy egyszer végleg, sajnos végleg elmegyünk,
De még addig mindent újra kezdhetünk!
Ezért ne féljünk az újtól, mert az jót hozhat nekünk,
Talán abban van az utolsó remény.
Létünk ingoványra épült, mely a sötét mélybe húz,
De ha akarjuk, még tűzhet ránk a fény!
Egyszer véget érnek múló napjaink,
Egyszer elbúcsúznak túlzó vágyaink,
Tudjuk azt, hogy egyszer végleg, sajnos végleg elmegyünk,
De még addig mindent újra kezdhetünk!
********
Ezer évig várok rád (I will wait for you)
Hogyha kell, én ezer évig
várok rád,
Míg a réten harmat fénylik, várok rád.
Míg a fákon gyümölcs érik várok rád,
Hisz a szerelem, veled oly szép.
Megtalállak, drágám, hidd el, bárhol jársz,
Felkutatlak, igaz hittel, bárhol jársz,
Legszebb álmom, ó, ne vidd el, bárhol jársz,
Hisz a szerelem, veled oly szép.
Mint kósza szél a pillangót a kerteken,
Az órámon a mutatót úgy kergetem,
Míg vissza nem jössz,
S nem hagysz el egy percre sem,
S átölelsz úgy mint rég...
Hogyha kell, én ezer évig várok rád,
Fel is szállok, fel az égig, várok rád.
Míg csak élek, véges végig várok rád,
Hisz a szerelem, veled oly szép!
Megtalállak, drágám, hidd el, bárhol jársz,..
Míg a réten harmat fénylik, várok rád.
Míg a fákon gyümölcs érik várok rád,
Hisz a szerelem, veled oly szép.
Megtalállak, drágám, hidd el, bárhol jársz,
Felkutatlak, igaz hittel, bárhol jársz,
Legszebb álmom, ó, ne vidd el, bárhol jársz,
Hisz a szerelem, veled oly szép.
Mint kósza szél a pillangót a kerteken,
Az órámon a mutatót úgy kergetem,
Míg vissza nem jössz,
S nem hagysz el egy percre sem,
S átölelsz úgy mint rég...
Hogyha kell, én ezer évig várok rád,
Fel is szállok, fel az égig, várok rád.
Míg csak élek, véges végig várok rád,
Hisz a szerelem, veled oly szép!
Megtalállak, drágám, hidd el, bárhol jársz,..
**********
Fáj
Fáj minden elfelejtett szó
Mint fűszálnak a hosszú hó
Ez a szakítás is csak neked jó
Igen fáj, mert tudom mást mondtál
Máshogy érezted mint most
Mondd miért így akarod
Refrén:
Hát mondd
Mivel lehetne feledni,
Ami együtt volt
S ami rólunk szólt
S ahogy tudtál szeretni
Igen fáj
Mert itt hagytál egyedül
Mint ki bűnös és menekül
Úgy mentél
De a remény veled repült
Fáj ahogy változik a világ
S hogy nélküled megy tovább
De sosem felejtem hangulatát
Igen fáj, mert tudom változtál
Máshogy érezted mint most
Mondd miért így akarod
Refrén
Mint fűszálnak a hosszú hó
Ez a szakítás is csak neked jó
Igen fáj, mert tudom mást mondtál
Máshogy érezted mint most
Mondd miért így akarod
Refrén:
Hát mondd
Mivel lehetne feledni,
Ami együtt volt
S ami rólunk szólt
S ahogy tudtál szeretni
Igen fáj
Mert itt hagytál egyedül
Mint ki bűnös és menekül
Úgy mentél
De a remény veled repült
Fáj ahogy változik a világ
S hogy nélküled megy tovább
De sosem felejtem hangulatát
Igen fáj, mert tudom változtál
Máshogy érezted mint most
Mondd miért így akarod
Refrén
***********
Fehér házikó
Van egy kicsi házikó.
Fehér fala ragyogó,
Oda jártunk te meg én,
Boldogságunk idején.
Minden kis zug visszahív,
Semmit sem feled a szív.
De a boldog ifjúság
Nem jön vissza soha már.
Mégis újra elmegyünk,
Emlékeket keresünk.
S feltűnik a régi nyár,
És egy vidám ifjú pár.
Az a kicsi házikó
Most is olyan ragyogó,
Nekem egyet jelent már,
Ez a ház, s az ifjúság.
Mégis újra elmegyünk,
Emlékeket keresünk.
S feltűnik a régi nyár,
És egy vidám ifjú pár.
Az a kicsi házikó
Most is olyan ragyogó,
Nekem egyet jelent már,
Az a ház, s az ifjúság
Fehér fala ragyogó,
Oda jártunk te meg én,
Boldogságunk idején.
Minden kis zug visszahív,
Semmit sem feled a szív.
De a boldog ifjúság
Nem jön vissza soha már.
Mégis újra elmegyünk,
Emlékeket keresünk.
S feltűnik a régi nyár,
És egy vidám ifjú pár.
Az a kicsi házikó
Most is olyan ragyogó,
Nekem egyet jelent már,
Ez a ház, s az ifjúság.
Mégis újra elmegyünk,
Emlékeket keresünk.
S feltűnik a régi nyár,
És egy vidám ifjú pár.
Az a kicsi házikó
Most is olyan ragyogó,
Nekem egyet jelent már,
Az a ház, s az ifjúság
Gondolj rám
Gondolj, gondolj rám!
Minden, minden éjszakán!
Refr. 2x
Gondolj rám, gondolj rám minden éjszakán!
Hibáztam és hibáztál
Hát felejtsük el, csak gondolj rám!
Gondolj rám, gondolj rám minden éjszakán!
Hibáztam és hibáztál...
Szemedben ébred, még néma a könnycsepp
Magadhoz húzol egy régi, poros képet
Lágyan, úgy ölelt, mintha ő lenne
Kiált a múlt és minden érzés belőle
Refr. 2x
Gondolj, gondolj rám!
Minden, minden éjszakán!
Egy lázadó érzés ostromol mindent
Szívedben árnyék, úgy követ a fényben
Minden gondolatban vetít egy álmot
Fáj, ami elmúlt, de újra színesnek látom
Refr. 3x
Minden, minden éjszakán!
Refr. 2x
Gondolj rám, gondolj rám minden éjszakán!
Hibáztam és hibáztál
Hát felejtsük el, csak gondolj rám!
Gondolj rám, gondolj rám minden éjszakán!
Hibáztam és hibáztál...
Szemedben ébred, még néma a könnycsepp
Magadhoz húzol egy régi, poros képet
Lágyan, úgy ölelt, mintha ő lenne
Kiált a múlt és minden érzés belőle
Refr. 2x
Gondolj, gondolj rám!
Minden, minden éjszakán!
Egy lázadó érzés ostromol mindent
Szívedben árnyék, úgy követ a fényben
Minden gondolatban vetít egy álmot
Fáj, ami elmúlt, de újra színesnek látom
Refr. 3x
***********
Gondolsz-e majd rám
Nem lehet még itt a búcsúzás,
Csak te voltál nekem, senki más.
Elvitted álmomat, még látom arcodat,
Mindig kísért egy fájó gondolat:
Gondolsz-e majd rám, ha elmúlt az éjjel,
Minden álmunkat a hajnal tép széjjel.
Hazudd, hogy fáj, hogy most is fáj a búcsúzás,
S hogy nem szerettél így még senki mást!
Gondolsz-e majd rám, ha más csókját kéred,
S nem ölel már át két karom téged?
Hazudd, hogy vársz, örökké vársz, csak engem vársz,
S hogy nem szerettél így még senki mást!
Hazudd, hogy fáj, hogy most is fáj a búcsúzás,
S hogy nem szerettél így még senki mást!
S hogy nem szerettél így még senki mást!
Csak te voltál nekem, senki más.
Elvitted álmomat, még látom arcodat,
Mindig kísért egy fájó gondolat:
Gondolsz-e majd rám, ha elmúlt az éjjel,
Minden álmunkat a hajnal tép széjjel.
Hazudd, hogy fáj, hogy most is fáj a búcsúzás,
S hogy nem szerettél így még senki mást!
Gondolsz-e majd rám, ha más csókját kéred,
S nem ölel már át két karom téged?
Hazudd, hogy vársz, örökké vársz, csak engem vársz,
S hogy nem szerettél így még senki mást!
Hazudd, hogy fáj, hogy most is fáj a búcsúzás,
S hogy nem szerettél így még senki mást!
S hogy nem szerettél így még senki mást!
*********
Ha én rózsa volnék
Ha én rózsa volnék, nem csak
egyszer nyilnék,
Minden évben négyszer virágba borulnék,
Nyílnék a fiúnak nyilnék én a lánynak
Az igaz szerelemnek és az elmúlásnak.
Ha én kapu volnék, mindig nyitva állnék,
Akárhonnan jönne, bárkit beengednék,
Nem kérdezném tőle, hát téged ki küldött,
Akkor lennék boldog, ha mindenki eljött.
Ha én ablak volnék, akkora nagy lennék,
Hogy az egész világ láthatóvá váljék,
Megértő szemekkel átnéznének rajtam,
Akkor lennék boldog, ha mindent megmutattam.
Ha én utca volnék, mindig tiszta lennék,
Minden áldott este fényben megfürödnék,
És ha egyszer rajtam lánckerék taposna,
Alattam a föld is sírva beomolna.
Ha én zászló volnék, sohasem lobognék,
Mindenféle szélnek haragosa lennék,
Akkor lennék boldog, ha kifeszítenének,
S nem lennék játéka mindenféle szélnek.
Minden évben négyszer virágba borulnék,
Nyílnék a fiúnak nyilnék én a lánynak
Az igaz szerelemnek és az elmúlásnak.
Ha én kapu volnék, mindig nyitva állnék,
Akárhonnan jönne, bárkit beengednék,
Nem kérdezném tőle, hát téged ki küldött,
Akkor lennék boldog, ha mindenki eljött.
Ha én ablak volnék, akkora nagy lennék,
Hogy az egész világ láthatóvá váljék,
Megértő szemekkel átnéznének rajtam,
Akkor lennék boldog, ha mindent megmutattam.
Ha én utca volnék, mindig tiszta lennék,
Minden áldott este fényben megfürödnék,
És ha egyszer rajtam lánckerék taposna,
Alattam a föld is sírva beomolna.
Ha én zászló volnék, sohasem lobognék,
Mindenféle szélnek haragosa lennék,
Akkor lennék boldog, ha kifeszítenének,
S nem lennék játéka mindenféle szélnek.
**********
Ha legközelebb látlak
1.
Ha legközelebb
látlak, már nem figyelek rád,
Nem fordulok utánad, megyek csak tovább.
Ha nem vagy, úgysem jó,
Itt vagy, úgysem jó.
Akkor miért tegyem,
Egyszer már illene rendbe hoznom az életem.
2. Ha legközelebb látnál,
Neked se lesz vidám.
Ha rosszabb lesz a vártnál,
Nem az én hibám.
Fordulj csak másfelé,
Nézd a házakat, vagy a kék eget,
De sose gondolj arra, hogy én szerettelek!
3. Hogy hol romlott el, nem számít már,
Hogy mi volt a baj, nem számít már.
De nem mindegy még ma sem,
Hogy bírod-e nélkülem,
Ha lesz erôd, hogy egyszer ezt megmondd nekem!
4. Ha legközelebb látlak, már nem figyelek rád,
Nem fordulok utánad, megyek csak tovább.
Ha nem vagy, úgysem jó,
Itt vagy, úgy sem jó
Akkor mit tegyek?
Majd megpróbálok mindent, hogy elfelejtselek
Nem fordulok utánad, megyek csak tovább.
Ha nem vagy, úgysem jó,
Itt vagy, úgysem jó.
Akkor miért tegyem,
Egyszer már illene rendbe hoznom az életem.
2. Ha legközelebb látnál,
Neked se lesz vidám.
Ha rosszabb lesz a vártnál,
Nem az én hibám.
Fordulj csak másfelé,
Nézd a házakat, vagy a kék eget,
De sose gondolj arra, hogy én szerettelek!
3. Hogy hol romlott el, nem számít már,
Hogy mi volt a baj, nem számít már.
De nem mindegy még ma sem,
Hogy bírod-e nélkülem,
Ha lesz erôd, hogy egyszer ezt megmondd nekem!
4. Ha legközelebb látlak, már nem figyelek rád,
Nem fordulok utánad, megyek csak tovább.
Ha nem vagy, úgysem jó,
Itt vagy, úgy sem jó
Akkor mit tegyek?
Majd megpróbálok mindent, hogy elfelejtselek
********
Ha nem vagy velem
Mi
lehet? Mitől fázom, hisz lángol a napfény és perzsel az éj.
Mondd, mi lehet, hogy az utcán nem játszanak vígan kis gyerekek?
Még nem tudom én, miért látok ma mindent oly szürkén,
mért sivár az ég? Talán csak álomkép....
Mondd miért szép a tenger,
mondd miért élünk egyszer,
mondd, mit ér az élet, ha nem vagy velem?
Ha tudnád, hogy félek, ha nem látlak téged,
ha elhagynál végleg; én nem élném túl.
Mondd, mért nem vagy nálam,
mondd, miért kell, hogy várjam,
mondd, mit ér így minden, ha nem vagy velem?
Tudom én, mitől fázom, ha lángol a napfény és perzsel az éj,
már tudom én, miért nem látom, hogy köröttem vidám és boldog a tér,
jól tudom én, nagyon távol vagy tőlem és félek elfelejtenél,
pedig érzem, ó, hogy szeretsz te még.
Mondd, miért szép a tenger, mondd miért él az ember,
mondd, mit ér az élet, ha nem vagy velem?
Ha tudnád, hogy félek, ha nem látlak téged,
ha elhagynál végleg, én nem élném túl.
Mondd, miért nem vagy nálam,
mondd, miért kell, hogy várjam,
mondd, mit ér így minden, ha nem vagy velem?
.....(dal)......
.ha tudnád, hogy félek, ha nem látlak téged,
ha elhagynál végleg én nem élném túl,
Mondd, mért nem vagy nálam,
mondd, mért kell, hogy várjam,
mondd, mit ér így minden, ha nem vagy velem?
Mondd, mi lehet, hogy az utcán nem játszanak vígan kis gyerekek?
Még nem tudom én, miért látok ma mindent oly szürkén,
mért sivár az ég? Talán csak álomkép....
Mondd miért szép a tenger,
mondd miért élünk egyszer,
mondd, mit ér az élet, ha nem vagy velem?
Ha tudnád, hogy félek, ha nem látlak téged,
ha elhagynál végleg; én nem élném túl.
Mondd, mért nem vagy nálam,
mondd, miért kell, hogy várjam,
mondd, mit ér így minden, ha nem vagy velem?
Tudom én, mitől fázom, ha lángol a napfény és perzsel az éj,
már tudom én, miért nem látom, hogy köröttem vidám és boldog a tér,
jól tudom én, nagyon távol vagy tőlem és félek elfelejtenél,
pedig érzem, ó, hogy szeretsz te még.
Mondd, miért szép a tenger, mondd miért él az ember,
mondd, mit ér az élet, ha nem vagy velem?
Ha tudnád, hogy félek, ha nem látlak téged,
ha elhagynál végleg, én nem élném túl.
Mondd, miért nem vagy nálam,
mondd, miért kell, hogy várjam,
mondd, mit ér így minden, ha nem vagy velem?
.....(dal)......
.ha tudnád, hogy félek, ha nem látlak téged,
ha elhagynál végleg én nem élném túl,
Mondd, mért nem vagy nálam,
mondd, mért kell, hogy várjam,
mondd, mit ér így minden, ha nem vagy velem?
Helló lányok
Helló, helló lányok! Helló, várunk rátok!
Helló, hozzánk jöjjetek!
Helló, helló lányok! Helló jó barátok!
Helló, csak el ne késetek!
Olyan jó, hogy együtt vagyunk, vidámabb dalunk.
Száll az ének, játsszunk néktek
Gyertek közénk, vidámak vagyunk!
Gyertek közénk, most dalolhatunk!
Helló, ifjú szívünk. Helló, vidáman élünk.
Helló, utunk bíztató.
Helló, jó a kedvünk. Helló, útra kelünk.
Helló, helló, Helló-ló!
Egy napon, ha el is válunk, találkozhatunk.
Száll az ének, újra néktek.
Gyertek közénk, azon a napon!
Gyertek közénk, mi várunk nagyon!
Helló, helló lányok! Helló, várunk rátok!
Helló, hozzánk jöjjetek!
Helló, helló lányok! Helló jó barátok!
Helló, csak el ne késetek!
Helló, hozzánk jöjjetek!
Helló, helló lányok! Helló jó barátok!
Helló, csak el ne késetek!
Olyan jó, hogy együtt vagyunk, vidámabb dalunk.
Száll az ének, játsszunk néktek
Gyertek közénk, vidámak vagyunk!
Gyertek közénk, most dalolhatunk!
Helló, ifjú szívünk. Helló, vidáman élünk.
Helló, utunk bíztató.
Helló, jó a kedvünk. Helló, útra kelünk.
Helló, helló, Helló-ló!
Egy napon, ha el is válunk, találkozhatunk.
Száll az ének, újra néktek.
Gyertek közénk, azon a napon!
Gyertek közénk, mi várunk nagyon!
Helló, helló lányok! Helló, várunk rátok!
Helló, hozzánk jöjjetek!
Helló, helló lányok! Helló jó barátok!
Helló, csak el ne késetek!
********
Holnap hajnalig
1. Ne hidd azt, hogy senki
se' szeret,
Szoríts jobban, melletted vagyok én!
Új kedvest egy még újabb követ,
De barátságunk csillagidőt ígér.
2. Én is őrzöm arcomat, sajátodat te is félted.
Leláncolnád önmagad, közben szabadságod kéred,
Visszakéred.
R. Holnap hajnalig ébren őrizzük álmunk,
Holnap hajnalig mindent rendben találunk.
Érintsd meg a lelkem még egyszer,
Érintsd meg, és aztán engedj el!
Holnap hajnalig őszintén ölelj még, ölelj még!
3. Ha úgy érzed, hogy senki se' szeret,
Rohanj hozzám, melletted leszek én!
Éjszakánk már nem lehet ilyen,
De barátságunk védeni fog, ne félj!
2., R., R.
Ölelj még!
||: Holnap hajnalig,
Holnap hajnalig. :||
Érintsd meg a lelkem még egyszer,
Érintsd meg, és aztán engedj el!
Holnap hajnalig őszintén ölelj még, ölelj még!
Szoríts jobban, melletted vagyok én!
Új kedvest egy még újabb követ,
De barátságunk csillagidőt ígér.
2. Én is őrzöm arcomat, sajátodat te is félted.
Leláncolnád önmagad, közben szabadságod kéred,
Visszakéred.
R. Holnap hajnalig ébren őrizzük álmunk,
Holnap hajnalig mindent rendben találunk.
Érintsd meg a lelkem még egyszer,
Érintsd meg, és aztán engedj el!
Holnap hajnalig őszintén ölelj még, ölelj még!
3. Ha úgy érzed, hogy senki se' szeret,
Rohanj hozzám, melletted leszek én!
Éjszakánk már nem lehet ilyen,
De barátságunk védeni fog, ne félj!
2., R., R.
Ölelj még!
||: Holnap hajnalig,
Holnap hajnalig. :||
Érintsd meg a lelkem még egyszer,
Érintsd meg, és aztán engedj el!
Holnap hajnalig őszintén ölelj még, ölelj még!
**********
Hosszú, forró nyár
Hosszú, forró nyár - mesék a
boldogságról.
Együtt voltunk még - mesék egy furcsa párról.
Hosszú, forró nyár - azt hittük nem lesz vége.
Úgy elfordultál - felhő futott az égre.
Várlak még, ahogy a nap fényét
tavasszal hívja a mező és a reszkető virág.
Sajnos, hogy elmúlt már a hosszú, forró nyár.
Tudom, hogy nem kis butaság, gondolok én mégis rád.
Hosszú, forró nyár - a vége mégis más lett.
Együtt voltunk még - de csúnya folytatás lett.
Hosszú, forró nyár - nem tudom miben bízzak.
Úgy elfordultál - hagyjam, vagy visszahívjam.
Várlak még, ahogy a nap fényét
tavasszal hívja a mező és a reszkető virág.
Sajnos, hogy elmúlt már a hosszú, forró nyár.
Tudom, hogy nem kis butaság, gondolok én mégis rád.
Várlak még, ahogy a nap fényét
tavasszal hívja a mező és a reszkető virág.
Hátha míg várok rád, elfogy a távolság.
Ki tudja, visszajön talán még a hosszú, forró nyár.
(Hátha míg várok rád, elfogy a távolság.
Ki tudja, visszajön talán még a hosszú, forró nyár.)
Együtt voltunk még - mesék egy furcsa párról.
Hosszú, forró nyár - azt hittük nem lesz vége.
Úgy elfordultál - felhő futott az égre.
Várlak még, ahogy a nap fényét
tavasszal hívja a mező és a reszkető virág.
Sajnos, hogy elmúlt már a hosszú, forró nyár.
Tudom, hogy nem kis butaság, gondolok én mégis rád.
Hosszú, forró nyár - a vége mégis más lett.
Együtt voltunk még - de csúnya folytatás lett.
Hosszú, forró nyár - nem tudom miben bízzak.
Úgy elfordultál - hagyjam, vagy visszahívjam.
Várlak még, ahogy a nap fényét
tavasszal hívja a mező és a reszkető virág.
Sajnos, hogy elmúlt már a hosszú, forró nyár.
Tudom, hogy nem kis butaság, gondolok én mégis rád.
Várlak még, ahogy a nap fényét
tavasszal hívja a mező és a reszkető virág.
Hátha míg várok rád, elfogy a távolság.
Ki tudja, visszajön talán még a hosszú, forró nyár.
(Hátha míg várok rád, elfogy a távolság.
Ki tudja, visszajön talán még a hosszú, forró nyár.)
**********
Jó reggelt, vietnám!
nem
kell hogy félj, hiszen elmúlt már rég
az a pár év a lőporral elszállt
elmúlt már rég, csak a túlélő fél
de a lőpor az évekkel elszállt
Állj vigyázva, hogyha meghallod majd
nehogy a sorból csak egyszer is kilépj
jó éjt, katona, nyugodt álmod legyen
tudod, egy emléknek írtam ezt a dalt
nem kell hogy félj, hiszen elmúlt már rég
az a pár év a lőporral elszállt
elmúlt már rég, csak a túlélő fél
de a lőpor az évekkel elszállt
Állj vigyázva, hogyha meghallod majd
nehogy a sorból csak egyszer is kilépj
jó éjt, katona, nyugodt álmod legyen
tudod, egy emléknek írtam ezt a dalt
Volt néhány év, még jó hogy már rég
kívánj jó reggelt vietnámnak, jó napot és éjt
Volt néhány év, még jó hogy már rég
kívánj jó reggelt vietnámnak, sok reggelt még
Állj vigyázva, hogyha meghallod majd
nehogy a sorból csak egyszer is kilépj
jó éjt, katona, nyugodt álmod legyen
tudod, egy emléknek írtam ezt a dalt
Volt néhány év, még jó hogy már rég
kívánj jó reggelt vietnámnak, jó napot és éjt
Volt néhány év, még jó hogy már rég
kívánj jó reggelt vietnámnak, sok reggelt még
Volt néhány év, még jó hogy már rég
kívánj jó reggelt vietnámnak, jó napot és éjt
Volt néhány év, még jó hogy már rég
kívánj jó reggelt vietnámnak ...
az a pár év a lőporral elszállt
elmúlt már rég, csak a túlélő fél
de a lőpor az évekkel elszállt
Állj vigyázva, hogyha meghallod majd
nehogy a sorból csak egyszer is kilépj
jó éjt, katona, nyugodt álmod legyen
tudod, egy emléknek írtam ezt a dalt
nem kell hogy félj, hiszen elmúlt már rég
az a pár év a lőporral elszállt
elmúlt már rég, csak a túlélő fél
de a lőpor az évekkel elszállt
Állj vigyázva, hogyha meghallod majd
nehogy a sorból csak egyszer is kilépj
jó éjt, katona, nyugodt álmod legyen
tudod, egy emléknek írtam ezt a dalt
Volt néhány év, még jó hogy már rég
kívánj jó reggelt vietnámnak, jó napot és éjt
Volt néhány év, még jó hogy már rég
kívánj jó reggelt vietnámnak, sok reggelt még
Állj vigyázva, hogyha meghallod majd
nehogy a sorból csak egyszer is kilépj
jó éjt, katona, nyugodt álmod legyen
tudod, egy emléknek írtam ezt a dalt
Volt néhány év, még jó hogy már rég
kívánj jó reggelt vietnámnak, jó napot és éjt
Volt néhány év, még jó hogy már rég
kívánj jó reggelt vietnámnak, sok reggelt még
Volt néhány év, még jó hogy már rég
kívánj jó reggelt vietnámnak, jó napot és éjt
Volt néhány év, még jó hogy már rég
kívánj jó reggelt vietnámnak ...
**********
Jöjj kedvesem!
1.
Jöjj kedvesem,
gyere, mondd el, mit érzel,
Titkolni kár, hisz látom én.
Jöjj kedvesem, gyere, mondd el, mit érzel,
Az élet nem lányregény.
2. Jöjj kedvesem, hiszen szép szemed könnyes,
Úgy érzem, mást akartál.
Jöjj kedvesem, hiszen szép szemed könnyes,
Úgy érzem, most csalódtál.
R. Ne legyél bánatos, én komolyan gondolom,
Hogy hozzám tartozol, és én hozzád tartozom.
Meglátod, rendbe jönnek majd a dolgaink,
Lesznek még szép napjaink.
Meglátod, rendbe jönnek majd a dolgaink,
Lesznek még szép napjaink.
3. Jöjj kedvesem, gyere, bújj ide mellém,
Szeress most úgy, ahogy rég!
Jöjj kedvesem, gyere, bújj ide mellém,
Ölelj meg úgy, ahogy rég!
Titkolni kár, hisz látom én.
Jöjj kedvesem, gyere, mondd el, mit érzel,
Az élet nem lányregény.
2. Jöjj kedvesem, hiszen szép szemed könnyes,
Úgy érzem, mást akartál.
Jöjj kedvesem, hiszen szép szemed könnyes,
Úgy érzem, most csalódtál.
R. Ne legyél bánatos, én komolyan gondolom,
Hogy hozzám tartozol, és én hozzád tartozom.
Meglátod, rendbe jönnek majd a dolgaink,
Lesznek még szép napjaink.
Meglátod, rendbe jönnek majd a dolgaink,
Lesznek még szép napjaink.
3. Jöjj kedvesem, gyere, bújj ide mellém,
Szeress most úgy, ahogy rég!
Jöjj kedvesem, gyere, bújj ide mellém,
Ölelj meg úgy, ahogy rég!
**********
Kapitány
Volt
egy hajóút, lenn a déli tengeren
és a nagy fedélzeten napozott egy lány!
Nem tétováztam, hozzá léptem merészen,
kis kalandot reméltem, de ő így szólt rám:
Kapitány, Kapitány, ahány dokk annyi lány?
Kár a szó, értem én, mit kíván!
Kapitány, Kapitány, van ilyen csacsi lány.
Szörnyű vihar volt tán a nyolcadik napon,
és a lány, mert félt nagyon odajött hozzám.
Hajnal felé járt, hűvös szellő ébresztett,
könnyes arccal búcsút vett, s visszanézett rám.
Kapitány, Kapitány, sose volt még talán
gyönyörűbb viharos éjszakám.
Kapitány, Kapitány, van ilyen csacsi lány!
Volt egy hajóút, már csak emlékemben él,
de ma tőle jött levél, szinte lángoló.
Nincs már nyugalmam, újra felbolydult a múlt,
sosem érzett vágyra gyújt ez a néhány szó:
Kapitány, Kapitány, jégbe zárt tulipán
vágyhat így éltető nap után.
Kapitány, Kapitány van ilyen csacsi lány!
Kapitány, Kapitány, téves volt az irány,
az a lány szeretett igazán!
Ilyen lányt, kapitány, nem találsz soha tán!
és a nagy fedélzeten napozott egy lány!
Nem tétováztam, hozzá léptem merészen,
kis kalandot reméltem, de ő így szólt rám:
Kapitány, Kapitány, ahány dokk annyi lány?
Kár a szó, értem én, mit kíván!
Kapitány, Kapitány, van ilyen csacsi lány.
Szörnyű vihar volt tán a nyolcadik napon,
és a lány, mert félt nagyon odajött hozzám.
Hajnal felé járt, hűvös szellő ébresztett,
könnyes arccal búcsút vett, s visszanézett rám.
Kapitány, Kapitány, sose volt még talán
gyönyörűbb viharos éjszakám.
Kapitány, Kapitány, van ilyen csacsi lány!
Volt egy hajóút, már csak emlékemben él,
de ma tőle jött levél, szinte lángoló.
Nincs már nyugalmam, újra felbolydult a múlt,
sosem érzett vágyra gyújt ez a néhány szó:
Kapitány, Kapitány, jégbe zárt tulipán
vágyhat így éltető nap után.
Kapitány, Kapitány van ilyen csacsi lány!
Kapitány, Kapitány, téves volt az irány,
az a lány szeretett igazán!
Ilyen lányt, kapitány, nem találsz soha tán!
*********
Karolina
Vele álmodtam, róla álmodtam
az éjjel,
Halkan suttogtam, nevét suttogtam Karolina,
Arra gondoltam, milyen jó lenne Karolina,
Hogyha itt lenne mindig velem ó Karolina,
Vele álmodtam, róla álmodtam az éjjel,
Halkan suttogtam, nevét suttogtam Karolina,
Vele alszom el, vele ébredek Karolina,
Ilyen szép kislány nincs a világon mint, Karolina.
Karolina, Karolina úgy várlak,
Karolina, Karolina úgy várlak,
Gyere el hozzám, gyere el hozzám és soha többé ne hagyj el,
Karolina, Karolina jöjj el.
Vele álmodtam, róla álmodtam az éjjel,
Halkan suttogtam, nevét suttogtam, Karolina,
Vele alszom el, vele ébredek, Karolina,
Ilyen szép kislány nincs a világon mint, Karolina.
Refr.:
Karolina, Karolina úgy várlak,
Karolina, Karolina úgy várlak,
Gyere el hozzám, gyere el hozzám és soha többé ne hagyj el,
Karolina, Karolina jöjj el.
Halkan suttogtam, nevét suttogtam Karolina,
Arra gondoltam, milyen jó lenne Karolina,
Hogyha itt lenne mindig velem ó Karolina,
Vele álmodtam, róla álmodtam az éjjel,
Halkan suttogtam, nevét suttogtam Karolina,
Vele alszom el, vele ébredek Karolina,
Ilyen szép kislány nincs a világon mint, Karolina.
Karolina, Karolina úgy várlak,
Karolina, Karolina úgy várlak,
Gyere el hozzám, gyere el hozzám és soha többé ne hagyj el,
Karolina, Karolina jöjj el.
Vele álmodtam, róla álmodtam az éjjel,
Halkan suttogtam, nevét suttogtam, Karolina,
Vele alszom el, vele ébredek, Karolina,
Ilyen szép kislány nincs a világon mint, Karolina.
Refr.:
Karolina, Karolina úgy várlak,
Karolina, Karolina úgy várlak,
Gyere el hozzám, gyere el hozzám és soha többé ne hagyj el,
Karolina, Karolina jöjj el.
********
Kell még egy szó
Kell még egy szó, mielőtt
mennél,
Kell még egy ölelés, ami végig elkísér,
Az úton majd néha, gondolj rám,
Ez a föld a tiéd, ha elmész, visszavár.
Nézz rám, és lásd, csillagokra lépsz,
Nézz rám, tovatűnt a régi szenvedés.
Hol a fák az égig érnek, ott megérint a fény,
Tudod jól, hova mész, de végül hazatérsz.
Szállj, szállj, sólyom szárnyán,
Három hegyen túl!
Száll, szállj, én várok rád,
Ahol véget ér az út!
Úgy kell, hogy te is értsd, nem indultál hiába,
Az a hely, ahol élsz, világnak világa,
Az égigérő fának, ha nem nő újra ága,
Úgy élj, hogy te legyél virágnak virága.
Szállj, szállj, sólyom szárnyán,
Három hegyen túl!
Száll, szállj, ott várok rád,
Ahol véget ér az út!
Nézz rám, s ne ígérj,
Nézz rám, sose félj,
Ha nincs hely, ahol élj,
Indulj hazafelé!
Kell még egy ölelés, ami végig elkísér,
Az úton majd néha, gondolj rám,
Ez a föld a tiéd, ha elmész, visszavár.
Nézz rám, és lásd, csillagokra lépsz,
Nézz rám, tovatűnt a régi szenvedés.
Hol a fák az égig érnek, ott megérint a fény,
Tudod jól, hova mész, de végül hazatérsz.
Szállj, szállj, sólyom szárnyán,
Három hegyen túl!
Száll, szállj, én várok rád,
Ahol véget ér az út!
Úgy kell, hogy te is értsd, nem indultál hiába,
Az a hely, ahol élsz, világnak világa,
Az égigérő fának, ha nem nő újra ága,
Úgy élj, hogy te legyél virágnak virága.
Szállj, szállj, sólyom szárnyán,
Három hegyen túl!
Száll, szállj, ott várok rád,
Ahol véget ér az út!
Nézz rám, s ne ígérj,
Nézz rám, sose félj,
Ha nincs hely, ahol élj,
Indulj hazafelé!
*********
Kell, hogy várj
Szemedben könnyek,
haragszol rám.
Hogy el kell menjek,
nem az én hibám.
haragszol rám.
Hogy el kell menjek,
nem az én hibám.
Kell hogy várj, várj is meg,
Ne félj, újra visszajövök.
De addig írj, gyakran írj,
Így szerezz egy kis örömöt nekem.
Kiszáradt torkom és ég a szám,
Utolsó csókom, gondolj majd rám.
Kell hogy várj, várj is meg,
Ne félj, újra visszajövök.
De addig írj, gyakran írj,
Így szerezz egy kis örömöt nekem.
Nevess, hisz így szeretlek,
Vidámnak és kedvesnek
Lássalak, ha nem leszel velem.
Nehéz most messze menni,
De könnyebb elviselni,
Ha rád majd így emlékezem.
Titokban sírhatsz egy kicsit még.
Na jól van most már, ennyi elég.
Kell hogy várj, várj is meg,
Ne félj, újra visszajövök.
De addig írj, gyakran írj,
Így szerezz egy kis örömöt.
Kell hogy várj, várj is meg,
Ne félj, újra visszajövök.
De addig írj, gyakran írj,
Így szerezz egy kis örömöt.
Kell hogy várj, várj is meg,
Ne félj, újra visszajövök hozzá
Kis madár
Magas
fák, sűrű lomb, kis liget,
minden ág messziről integet,
Tudom jól, hogy nincs itt senki, mégis suttogok
s a régi jó barátra gondolok,
Kis madár, ó kis madár
Messze száll, vígan dalol.
Kis madár, ó kis madár ,
Látlak e még valahol?
Ha a gond meggyötört vígasztalt,
vidáman énekelt egy kis dalt,
megszólalt s én rájöttem,
hogy minden olyan szép
még most is hallom vidám énekét
Kis madár, ó kis madár
messze száll, vígan dalol,
Kis madár, ó kis madár
látlak-e még valahol?
S jött a nap, amikor búcsúzott,
szomorún rámnézett s hallgatott
tudom jól a hívó szó már hozzá el nem ér
s én mégis hívom hátha visszatér
||: Kis madár, ó kis madár
messze száll, vígan dalol,
Kis madár, ó kis madár
látlak-e még valahol? :|| (X3)
minden ág messziről integet,
Tudom jól, hogy nincs itt senki, mégis suttogok
s a régi jó barátra gondolok,
Kis madár, ó kis madár
Messze száll, vígan dalol.
Kis madár, ó kis madár ,
Látlak e még valahol?
Ha a gond meggyötört vígasztalt,
vidáman énekelt egy kis dalt,
megszólalt s én rájöttem,
hogy minden olyan szép
még most is hallom vidám énekét
Kis madár, ó kis madár
messze száll, vígan dalol,
Kis madár, ó kis madár
látlak-e még valahol?
S jött a nap, amikor búcsúzott,
szomorún rámnézett s hallgatott
tudom jól a hívó szó már hozzá el nem ér
s én mégis hívom hátha visszatér
||: Kis madár, ó kis madár
messze száll, vígan dalol,
Kis madár, ó kis madár
látlak-e még valahol? :|| (X3)
***********
Kislány a zongoránál
Hallom ma is egyre a zenét
Látom, szinte látom a szemét
Elmúlt, s ami elmúlt sose szép
Rágondolni mégis gyönyörűség.
Kislány a zongoránál
Fehérebb az orgonánál
Jaj, de szépen játszotta a Liszt-rapszódiát
Kislány kit úgy szerettem
Akit soha nem feledtem
Rabja voltam, mint egy kisdiák.
Csókja maga volt a szerelem
Lángolt, mint a hajnal Keleten
Napfény tűnik így el Nyugaton
Elfeledni én őt nem akarom.
Kislány a zongoránál
Fehérebb az orgonánál
Jaj, de szépen játszotta a Liszt-rapszódiát
Kislány kit úgy szerettem
Akit soha nem feledtem
Rabja voltam, mint egy kisdiák.
Láttam néhány nappal ezelőtt
Bizony ő rajta is fogtak az idők
Kócos fejű srácot vezetett
Rám nézett és gyorsan elsietett.
Kislány a zongoránál?
Ki fehérebb az orgonánál?
Aki szépen játszotta a Liszt-rapszódiát?
Kislány kit én úgy szerettem?
Akit soha nem feledtem?
S rabja voltam, mint egy kisdiák?
Rossz kedvűen mentem, az úton
Jobb lett volna nem látni, tudom
Nem tört volna össze az a kép,
Mely összetörten is oly gyönyörű szép
Kislány a zongoránál
Fehérebb az orgonánál
Jaj, de szépen játszotta a Liszt-rapszódiát
Kislány kit úgy szerettem
Akit soha nem feledtem
Rabja voltam, mint egy kisdiák.
Lállá...
Kislány kit úgy szerettem
Akit soha nem feledtem
Mindíg jó lesz emlékezni rá.
Látom, szinte látom a szemét
Elmúlt, s ami elmúlt sose szép
Rágondolni mégis gyönyörűség.
Kislány a zongoránál
Fehérebb az orgonánál
Jaj, de szépen játszotta a Liszt-rapszódiát
Kislány kit úgy szerettem
Akit soha nem feledtem
Rabja voltam, mint egy kisdiák.
Csókja maga volt a szerelem
Lángolt, mint a hajnal Keleten
Napfény tűnik így el Nyugaton
Elfeledni én őt nem akarom.
Kislány a zongoránál
Fehérebb az orgonánál
Jaj, de szépen játszotta a Liszt-rapszódiát
Kislány kit úgy szerettem
Akit soha nem feledtem
Rabja voltam, mint egy kisdiák.
Láttam néhány nappal ezelőtt
Bizony ő rajta is fogtak az idők
Kócos fejű srácot vezetett
Rám nézett és gyorsan elsietett.
Kislány a zongoránál?
Ki fehérebb az orgonánál?
Aki szépen játszotta a Liszt-rapszódiát?
Kislány kit én úgy szerettem?
Akit soha nem feledtem?
S rabja voltam, mint egy kisdiák?
Rossz kedvűen mentem, az úton
Jobb lett volna nem látni, tudom
Nem tört volna össze az a kép,
Mely összetörten is oly gyönyörű szép
Kislány a zongoránál
Fehérebb az orgonánál
Jaj, de szépen játszotta a Liszt-rapszódiát
Kislány kit úgy szerettem
Akit soha nem feledtem
Rabja voltam, mint egy kisdiák.
Lállá...
Kislány kit úgy szerettem
Akit soha nem feledtem
Mindíg jó lesz emlékezni rá.
*************
Kosza szél
Az égen ezüst gépek szántják
fel a kéket
és a mélyben milliók félnek
messzi földeken otthonok leégnek;
kegyetlen az élet,
Fényes utcák, éhező népek
ártatlan gyerekek keresik a szépet,
a világ könyörtelen hozzánk mégse félek,
milyen jó, hogy veled élek.
Kósza szél a felhők lágy ölén, szállj -repülj velünk egy más világ felé
Kis hajó az álmok tengerén, benne ül egy lány és én
A parkban halvány rózsák, illatukat ontják,
nekünk nyílnak, mégis lopják
mennyi durvaság, könyörtelen hordák,
hol marad a jóság,
mennyi szép lány árulja a csókját,
céltalan eltöltött értelmetlen órák.
Holnap virágának ki viseli gondját, milyen jó, hogy megyek hozzád!
||: Kósza szél a felhők lágy ölén, szállj -repülj velünk egy új világ felé
Kis hajó az álmok tengerén, benne ül egy lány és én.
Kósza szél az álmok tengerén. Vezess kis hajó egy új világ felé.
Senki mást csak engem és egy lányt boldog élet vár ott ránk. :||
és a mélyben milliók félnek
messzi földeken otthonok leégnek;
kegyetlen az élet,
Fényes utcák, éhező népek
ártatlan gyerekek keresik a szépet,
a világ könyörtelen hozzánk mégse félek,
milyen jó, hogy veled élek.
Kósza szél a felhők lágy ölén, szállj -repülj velünk egy más világ felé
Kis hajó az álmok tengerén, benne ül egy lány és én
A parkban halvány rózsák, illatukat ontják,
nekünk nyílnak, mégis lopják
mennyi durvaság, könyörtelen hordák,
hol marad a jóság,
mennyi szép lány árulja a csókját,
céltalan eltöltött értelmetlen órák.
Holnap virágának ki viseli gondját, milyen jó, hogy megyek hozzád!
||: Kósza szél a felhők lágy ölén, szállj -repülj velünk egy új világ felé
Kis hajó az álmok tengerén, benne ül egy lány és én.
Kósza szél az álmok tengerén. Vezess kis hajó egy új világ felé.
Senki mást csak engem és egy lányt boldog élet vár ott ránk. :||
**********
Mama, kérlek!
1. Mama, kérlek, meséld el
nekem,
Hogy milyen volt az élet nélkülem!
Gondoltál rám, mikor azt tervezted el,
Hogy mi lesz majd, ha nagy leszel?
2. Mama, kérlek, meséld el nekem,
Hogy hogyan kezdődött az életem?
Véletlen volt, vagy gondoltál reám
Azon az édes éjszakán?
R. Hisz jól tudod, nem kértelek.
Nem kértem tőled az életet.
S még mielőtt majd egyszer meghalok,
Még tudnom kell, miért vagyok.
3. Mama, kérlek, meséld el nekem,
Hogy milyen volt az első szerelem!
Érezted azt, amikor téged elhagyott,
Milyen jó, hogy én még nem vagyok?
4. Mama, kérlek, azt mondd meg nekem,
Akartad-e azt, hogy így legyen?
Én azt hiszem, hogy véletlen csupán,
Hogy éppen ő az én apám.
R. Hisz jól tudod, nem kértelek.
Nem kértem tőled az életet.
S még mielőtt majd egyszer meghalok,
Még tudnom kell, miért vagyok
5. Mama, látod zavarban vagyok,
Most megint egész másra gondolok.
Lesz majd talán, igen, lesz majd valaki,
És tőlem is ezt kérdezi.
Mit mondjak én akkor neki?
Mit mondjak én?
Hogy milyen volt az élet nélkülem!
Gondoltál rám, mikor azt tervezted el,
Hogy mi lesz majd, ha nagy leszel?
2. Mama, kérlek, meséld el nekem,
Hogy hogyan kezdődött az életem?
Véletlen volt, vagy gondoltál reám
Azon az édes éjszakán?
R. Hisz jól tudod, nem kértelek.
Nem kértem tőled az életet.
S még mielőtt majd egyszer meghalok,
Még tudnom kell, miért vagyok.
3. Mama, kérlek, meséld el nekem,
Hogy milyen volt az első szerelem!
Érezted azt, amikor téged elhagyott,
Milyen jó, hogy én még nem vagyok?
4. Mama, kérlek, azt mondd meg nekem,
Akartad-e azt, hogy így legyen?
Én azt hiszem, hogy véletlen csupán,
Hogy éppen ő az én apám.
R. Hisz jól tudod, nem kértelek.
Nem kértem tőled az életet.
S még mielőtt majd egyszer meghalok,
Még tudnom kell, miért vagyok
5. Mama, látod zavarban vagyok,
Most megint egész másra gondolok.
Lesz majd talán, igen, lesz majd valaki,
És tőlem is ezt kérdezi.
Mit mondjak én akkor neki?
Mit mondjak én?
*********
Mammy blue
Ó
Mammy, ó mammy mammy blue, ó mammy blue
Én búcsú nélkül mentem el, (Ó Mammy)
a szemeimben könnyekkel, (Ó Mammy)
te át sem öleltél engem, Anyám, (Ó Mammy, blue)
mert rossz voltam hozzád.
Most bánat ül az arcomon, (Ó Mammy)
mert elhagytam az otthonom, (Ó Mammy)
oly messze van kit szerettem, Anyám, (Ó Mammy, blue)
óoo drága Anyám.
refr.: 4x
Ó Mammy, ó mammy mammy blue, ó mammy blue
De egyszer visszatérek én, (Ó Mammy)
hisz ezért éltet száz remény, (Ó Mammy)
hogy viszont látlak téged még, ó Anyám, (Ó Mammy, blue)
úgy szállnék hozzád.
Hol vagy szomorú Anyám, (Ó Mammy)
ki mind hiába vársz reám, (Ó Mammy)
hogy bocsánatot kérhetnék, ó Mammy, (Ó Mammy, blue)
ó Mammy, Mammy, Mammy.
refr.: 8x
Ó Mammy, ó mammy mammy blue, ó mammy blue...
Én búcsú nélkül mentem el, (Ó Mammy)
a szemeimben könnyekkel, (Ó Mammy)
te át sem öleltél engem, Anyám, (Ó Mammy, blue)
mert rossz voltam hozzád.
Most bánat ül az arcomon, (Ó Mammy)
mert elhagytam az otthonom, (Ó Mammy)
oly messze van kit szerettem, Anyám, (Ó Mammy, blue)
óoo drága Anyám.
refr.: 4x
Ó Mammy, ó mammy mammy blue, ó mammy blue
De egyszer visszatérek én, (Ó Mammy)
hisz ezért éltet száz remény, (Ó Mammy)
hogy viszont látlak téged még, ó Anyám, (Ó Mammy, blue)
úgy szállnék hozzád.
Hol vagy szomorú Anyám, (Ó Mammy)
ki mind hiába vársz reám, (Ó Mammy)
hogy bocsánatot kérhetnék, ó Mammy, (Ó Mammy, blue)
ó Mammy, Mammy, Mammy.
refr.: 8x
Ó Mammy, ó mammy mammy blue, ó mammy blue...
**********
Mi van még? (Without You)
Most
már nem tudom feledni,
azt az estét eltemetni,
mikor történetünk halkan véget ért.
Ki máskor úgy nevettél,
mért könnyeztél?
Igen, mért?
Engem ébren ért a másnap,
csendben rám talált a bánat,
Miért engedtem, hogy így menj tőlem el?
Mit érzek én, ó tudnod kell,
ezt legalább, tudnod kell!
Mi van még, ha nem szeretsz te már?
Mi van még, ha te nem vagy velem?
Mi van még, ha álmunk messze jár?
Mi van még, ha már nincs életem?
Most már nem tudlak feledni,
mindig így foglak szeretni,
bár a történetünk akkor véget ért.
Te csendben rám nevettél, elköszöntél,
de szemed félt.
Mi van még, ha nem szeretsz te már?
Mi van még, ha te nem vagy velem?
Mi van még, ha álmunk messze jár?
Mi van még, ha nincs már életem?
Ha álmunk messze jár.
azt az estét eltemetni,
mikor történetünk halkan véget ért.
Ki máskor úgy nevettél,
mért könnyeztél?
Igen, mért?
Engem ébren ért a másnap,
csendben rám talált a bánat,
Miért engedtem, hogy így menj tőlem el?
Mit érzek én, ó tudnod kell,
ezt legalább, tudnod kell!
Mi van még, ha nem szeretsz te már?
Mi van még, ha te nem vagy velem?
Mi van még, ha álmunk messze jár?
Mi van még, ha már nincs életem?
Most már nem tudlak feledni,
mindig így foglak szeretni,
bár a történetünk akkor véget ért.
Te csendben rám nevettél, elköszöntél,
de szemed félt.
Mi van még, ha nem szeretsz te már?
Mi van még, ha te nem vagy velem?
Mi van még, ha álmunk messze jár?
Mi van még, ha nincs már életem?
Ha álmunk messze jár.
**********
Micimackó
Keresd
az igazság s az élet útját
A bölcs nyugalmát árasztó Taot
S a tiszta forrás hűs vizében fürdik lelked
Ha megérted Micimackót.
Hát kérem
Egy napon, mikor Micimackónak semmi dolga nem akadt,
Eszébe jutott, hogy tenni kéne valami nagyon fontosat.
Elment tehát Malackához, hogy meglesse, mit csinál,
De Malackánál éppen akkor senkit nem talált
Így hát elindult hazafelé, miközben sűrűn hullt a hó,
S arra gondolt, hogy otthon talán akad egy kis ennivaló.
S hogy kimelegedjék, ugrándozott, s jó nagyokat lépett,
S a hidegre való tekintettel énekelni kezdett.
Minél inkább havazik, annál inkább hull a hó,
Minél inkább hull a hó, annál inkább havazik.
Hull a hó és hózik, Micimackó fázik,
Hull a hó és hózik, Micimackó fázik.
Ismert erdei körökben az az általános nézet,
Hogy Micimackó, mint minden medve, szereti a mézet.
És ez nem csak afféle szerény vélemény,
Hanem határozottan állítom, hogy tény, tény, tény.
Ezért mikor hideg van, és sűrűn hull a fehér hó,
Kell, hogy legyen az almáriumban eltéve ennivaló.
Így aztán, ha télidőben Micimackó megéhezik,
Megkóstol egy csupor mézet alaposan fenékig.
Minél inkább havazik, annál inkább hull a hó,
Minél inkább hull a hó, annál inkább havazik.
Hull a hó és hózik, Micimackó fázik.
Hull a hó és hózik, Micimackó fázik.
Micimackó a barátom, és gyakran elbeszélgetünk,
Azokról a dolgokról, mit mind a ketten ismerünk,
És tanultunk egy verset is, és most már kívülről tudom,
Ha hideg van, és hull a hó, én mindig ezt dúdolgatom,
Hogy
Minél inkább havazik, annál inkább hull a hó,
Minél inkább hull a hó, annál inkább havazik.
Hull a hó és hózik, Micimackó fázik.
Hull a hó és hózik, Micimackó fázik.
A bölcs nyugalmát árasztó Taot
S a tiszta forrás hűs vizében fürdik lelked
Ha megérted Micimackót.
Hát kérem
Egy napon, mikor Micimackónak semmi dolga nem akadt,
Eszébe jutott, hogy tenni kéne valami nagyon fontosat.
Elment tehát Malackához, hogy meglesse, mit csinál,
De Malackánál éppen akkor senkit nem talált
Így hát elindult hazafelé, miközben sűrűn hullt a hó,
S arra gondolt, hogy otthon talán akad egy kis ennivaló.
S hogy kimelegedjék, ugrándozott, s jó nagyokat lépett,
S a hidegre való tekintettel énekelni kezdett.
Minél inkább havazik, annál inkább hull a hó,
Minél inkább hull a hó, annál inkább havazik.
Hull a hó és hózik, Micimackó fázik,
Hull a hó és hózik, Micimackó fázik.
Ismert erdei körökben az az általános nézet,
Hogy Micimackó, mint minden medve, szereti a mézet.
És ez nem csak afféle szerény vélemény,
Hanem határozottan állítom, hogy tény, tény, tény.
Ezért mikor hideg van, és sűrűn hull a fehér hó,
Kell, hogy legyen az almáriumban eltéve ennivaló.
Így aztán, ha télidőben Micimackó megéhezik,
Megkóstol egy csupor mézet alaposan fenékig.
Minél inkább havazik, annál inkább hull a hó,
Minél inkább hull a hó, annál inkább havazik.
Hull a hó és hózik, Micimackó fázik.
Hull a hó és hózik, Micimackó fázik.
Micimackó a barátom, és gyakran elbeszélgetünk,
Azokról a dolgokról, mit mind a ketten ismerünk,
És tanultunk egy verset is, és most már kívülről tudom,
Ha hideg van, és hull a hó, én mindig ezt dúdolgatom,
Hogy
Minél inkább havazik, annál inkább hull a hó,
Minél inkább hull a hó, annál inkább havazik.
Hull a hó és hózik, Micimackó fázik.
Hull a hó és hózik, Micimackó fázik.
**********
Miért hagytuk, hogy így legyen ?
Azt hiszed, hogy nyílik még a
sárga rózsa,
Azt hiszed, hogy hallgatunk a hazug szóra,
Azt hiszed, hogy mindig mindent megbocsátunk,
Azt hiszed, hogy megtagadjuk minden álmunk,
Minden álmunk.
Virágok közt veled lenni,
Tudom, szép volna, kedvesem
Virág sincsen, te sem vagy már,
Miért hagytuk, hogy így legyen?
Virágok közt veled lenni,
Tudom, szép volna, kedvesem
Virág sincsen, te sem vagy már,
Nem ad választ ma senki sem!
El ne hidd azt, bárki mondja, hogy ez jó így,
El ne hidd, hogy minden rendben, bárki szédít,
El ne hidd, hogy megváltoztunk vezényszóra,
El ne hidd, hogy nyílik még a sárga rózsa,
Sárga rózsa.
Virágok közt…
Azt hiszed, hogy hallgatunk a hazug szóra,
Azt hiszed, hogy mindig mindent megbocsátunk,
Azt hiszed, hogy megtagadjuk minden álmunk,
Minden álmunk.
Virágok közt veled lenni,
Tudom, szép volna, kedvesem
Virág sincsen, te sem vagy már,
Miért hagytuk, hogy így legyen?
Virágok közt veled lenni,
Tudom, szép volna, kedvesem
Virág sincsen, te sem vagy már,
Nem ad választ ma senki sem!
El ne hidd azt, bárki mondja, hogy ez jó így,
El ne hidd, hogy minden rendben, bárki szédít,
El ne hidd, hogy megváltoztunk vezényszóra,
El ne hidd, hogy nyílik még a sárga rózsa,
Sárga rózsa.
Virágok közt…
**********
Millió millió rózsaszál
A
festő megkívánt egy nőt, egy ünnepelt énekesnőt,
Ki mindíg a szívről dalolt, a rózsa a kedvence volt.
A festő mindent eladott, a házat hol eddig lakott,
Rózsákat vett vagyonán, s megkapta mindet a lány.
Millió, millió, millió rózsaszál, vérvörös takaró tavaszi út porán
Millió, millió, millió rózsaszál, gyönyörűbb üzenet senkitől nincs talán...
A szép álom így teljesült, de túl gyorsan messze repült,
Másnap a lány búcsúzott, mert a színpad az élete volt.
A festő most érezte meg, hogy senkit így nem szeretett,
Nélküle csúf a világ, elhervad minden virág.
Millió, millió, millió rózsaszál, vérvörös takaró tavaszi út porán
Millió, millió, millió rózsaszál, gyönyörűbb üzenet sohasem volt talán...
Elmúlt egy szép szerelem, új tavasz jött szelíden,
Nem tudja senki se' már, hol van a lány, merre jár.
A festő új házban lakik, minden nap vár valakit,
Álmodva régi varázst, rózsákat fest, semmi mást.
Millió, millió, millió rózsaszál, vérvörös takaró tavaszi út porán
Millió, millió, millió rózsaszál, gyönyörűbb üzenet sohasem lesz talán.
Millió, millió, millió rózsaszál, vérvörös takaró tavaszi út porán
Millió, millió, millió rózsaszál, gyönyörűbb üzenet sohasem lesz talán.
Millió, millió, millió rózsaszál, vérvörös takaró tavaszi út porán
Millió, millió, millió rózsaszál, gyönyörűbb üzenet sohasem lesz talán
Ki mindíg a szívről dalolt, a rózsa a kedvence volt.
A festő mindent eladott, a házat hol eddig lakott,
Rózsákat vett vagyonán, s megkapta mindet a lány.
Millió, millió, millió rózsaszál, vérvörös takaró tavaszi út porán
Millió, millió, millió rózsaszál, gyönyörűbb üzenet senkitől nincs talán...
A szép álom így teljesült, de túl gyorsan messze repült,
Másnap a lány búcsúzott, mert a színpad az élete volt.
A festő most érezte meg, hogy senkit így nem szeretett,
Nélküle csúf a világ, elhervad minden virág.
Millió, millió, millió rózsaszál, vérvörös takaró tavaszi út porán
Millió, millió, millió rózsaszál, gyönyörűbb üzenet sohasem volt talán...
Elmúlt egy szép szerelem, új tavasz jött szelíden,
Nem tudja senki se' már, hol van a lány, merre jár.
A festő új házban lakik, minden nap vár valakit,
Álmodva régi varázst, rózsákat fest, semmi mást.
Millió, millió, millió rózsaszál, vérvörös takaró tavaszi út porán
Millió, millió, millió rózsaszál, gyönyörűbb üzenet sohasem lesz talán.
Millió, millió, millió rózsaszál, vérvörös takaró tavaszi út porán
Millió, millió, millió rózsaszál, gyönyörűbb üzenet sohasem lesz talán.
Millió, millió, millió rózsaszál, vérvörös takaró tavaszi út porán
Millió, millió, millió rózsaszál, gyönyörűbb üzenet sohasem lesz talán
***********
Milyen szép a világ
Ha
zöldebb a fű
Ragyog a fény,
S a könnyű szél
Arcomhoz ér,
Akkor hadd mondjam el,
Milyen szép a világ...
Ha leszáll az est
A Hold vigyáz rám,
S barátként kíván jó éjszakát
Neked hadd mondjam el,
Milyen szép a világ...
A szivárvány színét
Az égre festheted,
A felhők bánatát
Messzi űzheted,
Nincsen már semmi baj,
Ne bánts másokat!
Örülj, hogy élsz,
Hisz ember vagy!
Ha szomjas a szív,
Akkor se félj.
Szerelmet olthat új szenvedély.
Neked hadd mondjam el
Milyen szép a világ....
Ó, hát hidd te is el,
Milyen szép a világ
Ragyog a fény,
S a könnyű szél
Arcomhoz ér,
Akkor hadd mondjam el,
Milyen szép a világ...
Ha leszáll az est
A Hold vigyáz rám,
S barátként kíván jó éjszakát
Neked hadd mondjam el,
Milyen szép a világ...
A szivárvány színét
Az égre festheted,
A felhők bánatát
Messzi űzheted,
Nincsen már semmi baj,
Ne bánts másokat!
Örülj, hogy élsz,
Hisz ember vagy!
Ha szomjas a szív,
Akkor se félj.
Szerelmet olthat új szenvedély.
Neked hadd mondjam el
Milyen szép a világ....
Ó, hát hidd te is el,
Milyen szép a világ
Mindegy már (Unique)
Fárad a szív
Már nem hallja meg
Bárhogy is hív
És ver a szíved
Nem lát több fényt
Behunyt szemem
Téged sem lát
Ahogy nyújtod kezed
Minden szó
Minden érzés
Minden elfejtett vágy
Minden lépés
Mindegy már
Csendes napok
És néma éjek
Bármit kapok
Mitől féljek?
Sötétebbé
Szelídülnek
Az élénk színek
Mindenkinek
Minden szó
Minden érzés
Minden elfejtett vágy
Minden lépés
Mindegy már
Lépj tovább
Talán a magány is szűnne már
Mert nem múlik, bármeddig vársz
Minden szó
Minden érzés
Minden elfejtett vágy
Minden lépés
Mindegy már
Már nem hallja meg
Bárhogy is hív
És ver a szíved
Nem lát több fényt
Behunyt szemem
Téged sem lát
Ahogy nyújtod kezed
Minden szó
Minden érzés
Minden elfejtett vágy
Minden lépés
Mindegy már
Csendes napok
És néma éjek
Bármit kapok
Mitől féljek?
Sötétebbé
Szelídülnek
Az élénk színek
Mindenkinek
Minden szó
Minden érzés
Minden elfejtett vágy
Minden lépés
Mindegy már
Lépj tovább
Talán a magány is szűnne már
Mert nem múlik, bármeddig vársz
Minden szó
Minden érzés
Minden elfejtett vágy
Minden lépés
Mindegy már
**********
Mit tehetnék érted
Én nem születtem varázslónak,
csodát tenni nem tudok,
És azt hiszem, már észrevetted, a jó tündér sem én vagyok.
De ha eltűnne az arcodról ez a sötét szomorúság,
Úgy érezném, vannak még csodák.
Mit tehetnék érted, hogy elűzzem a bánatod,
Hogy lelked mélyén megtörjem a gonosz varázslatot?
Mit tehetnék érted, hogy a szívedben öröm legyen?
Mit tehetnék, áruld el nekem.
Nincsen varázspálcám, mellyel bármit eltüntethetek
És annyi minden van jelen, mit megszüntetni nem lehet
De ha eltűnne az arcodról ez a sötét szomorúság,
Úgy érezném, vannak még csodák.
Mit tehetnék érted, hogy elűzzem a bánatod,
Hogy lelked mélyén megtörjem a gonosz varázslatot?
Mit tehetnék érted, hogy a szívedben öröm legyen?
Mit tehetnék, áruld el nekem.
Nincsen hétmérföldes csizmám, nincsen varázsköpenyem
Hogy holnapra már máshol leszünk, sajnos, nem ígérhetem.
De ha eltűnne az arcodról ez a sötét szomorúság,
Úgy érezném, vannak még csodák.
Mit tehetnék érted, hogy elűzzem a bánatod,
Hogy lelked mélyén megtörjem a gonosz varázslatot?
Mit tehetnék érted, hogy a szívedben öröm legyen?
Mit tehetnék, áruld el nekem.
Mit tehetnék, áruld el nekem.
Hát mit tehetnék, áruld el nekem.
És azt hiszem, már észrevetted, a jó tündér sem én vagyok.
De ha eltűnne az arcodról ez a sötét szomorúság,
Úgy érezném, vannak még csodák.
Mit tehetnék érted, hogy elűzzem a bánatod,
Hogy lelked mélyén megtörjem a gonosz varázslatot?
Mit tehetnék érted, hogy a szívedben öröm legyen?
Mit tehetnék, áruld el nekem.
Nincsen varázspálcám, mellyel bármit eltüntethetek
És annyi minden van jelen, mit megszüntetni nem lehet
De ha eltűnne az arcodról ez a sötét szomorúság,
Úgy érezném, vannak még csodák.
Mit tehetnék érted, hogy elűzzem a bánatod,
Hogy lelked mélyén megtörjem a gonosz varázslatot?
Mit tehetnék érted, hogy a szívedben öröm legyen?
Mit tehetnék, áruld el nekem.
Nincsen hétmérföldes csizmám, nincsen varázsköpenyem
Hogy holnapra már máshol leszünk, sajnos, nem ígérhetem.
De ha eltűnne az arcodról ez a sötét szomorúság,
Úgy érezném, vannak még csodák.
Mit tehetnék érted, hogy elűzzem a bánatod,
Hogy lelked mélyén megtörjem a gonosz varázslatot?
Mit tehetnék érted, hogy a szívedben öröm legyen?
Mit tehetnék, áruld el nekem.
Mit tehetnék, áruld el nekem.
Hát mit tehetnék, áruld el nekem.
**********
Ne sírj kedvesem
1. Ha valami nem sikerül, ne
keseredj el.
Azt hiszed, ha megbántanak, mindjárt sírnod kell.
De jól tudod, hogy a hold után felkel majd a nap,
És meglátod, hogy könnyeidnek híre sem marad.
R. Jól van, ne sírj kedvesem.
Jól van, itt a két kezem.
Látod, nincs baj, semmi sem,
Hát kérlek, ne sírj kedvesem.
2. Vannak olyan fények, amik sosem gyúlnak fel.
Vannak olyan álmok, miket sosem érhetsz el.
De jól tudod, hogy a hold után felkel majd a nap,
És meglátod, hogy könnyeidnek híre sem marad.
R. R. R.
Azt hiszed, ha megbántanak, mindjárt sírnod kell.
De jól tudod, hogy a hold után felkel majd a nap,
És meglátod, hogy könnyeidnek híre sem marad.
R. Jól van, ne sírj kedvesem.
Jól van, itt a két kezem.
Látod, nincs baj, semmi sem,
Hát kérlek, ne sírj kedvesem.
2. Vannak olyan fények, amik sosem gyúlnak fel.
Vannak olyan álmok, miket sosem érhetsz el.
De jól tudod, hogy a hold után felkel majd a nap,
És meglátod, hogy könnyeidnek híre sem marad.
R. R. R.
**********
Nehéz a boldogságtól búcsút venni
Nehéz
a boldogságtól búcsút venni,
Ma mégis könnyen megteszem,
Ha majd a másik kevésbé jó lesz,
Legfeljebb rád emlékezem.
Nehéz a boldogságtól búcsút venni,
Én nem is magamtól teszem:
Te hoztál tűzbe, te hagytál vízben,
Éntőlem nem függ semmi sem.
Ref.:
Mostanában annyi mindent mondanak terád,
Vígasztal a sok kedves barát,
Nem tudják, hogy mi újság van nálam,
Nem tudják, hogy bármi történt, semmit meg nem bántam.
Nehéz a boldogságtól búcsút venni,
Lehet, hogy én meg sem teszem.
Ki fogom várni, amíg csak eljössz,
Addig is rád emlékezem.
Ref 1*
Nehéz a boldogságtól búcsút venni,
Lehet, hogy én meg sem teszem.
Ki fogom várni, amíg csak eljössz,
Addig is rád emlékezem.
Nehéz lesz búcsút venni, nehéz.
Nehéz lesz búcsút venni.
Nehéz a boldogságtól búcsút venni,
Most mégis indulok tovább.
Sokáig nem lesz köztünk most már semmi,
Addig is emlékezem rád.
Ma mégis könnyen megteszem,
Ha majd a másik kevésbé jó lesz,
Legfeljebb rád emlékezem.
Nehéz a boldogságtól búcsút venni,
Én nem is magamtól teszem:
Te hoztál tűzbe, te hagytál vízben,
Éntőlem nem függ semmi sem.
Ref.:
Mostanában annyi mindent mondanak terád,
Vígasztal a sok kedves barát,
Nem tudják, hogy mi újság van nálam,
Nem tudják, hogy bármi történt, semmit meg nem bántam.
Nehéz a boldogságtól búcsút venni,
Lehet, hogy én meg sem teszem.
Ki fogom várni, amíg csak eljössz,
Addig is rád emlékezem.
Ref 1*
Nehéz a boldogságtól búcsút venni,
Lehet, hogy én meg sem teszem.
Ki fogom várni, amíg csak eljössz,
Addig is rád emlékezem.
Nehéz lesz búcsút venni, nehéz.
Nehéz lesz búcsút venni.
Nehéz a boldogságtól búcsút venni,
Most mégis indulok tovább.
Sokáig nem lesz köztünk most már semmi,
Addig is emlékezem rád.
**********
Nem kell más
Te ugyanúgy akarsz, ahogy én
téged,
És éjjel az ágyban is ugyanazt érzed.
Én látom a szemeden, ha nem is mondod;
Őrültek vagyunk és nem bolondok!
Nem kell más, úgy csókolnám a szádat,
Letépném az összes ruhádat,
Ahogy azt nem csinálta még más!
Nem kell más, amikor a szemembe nézel,
majd attól a tűztől égsz el,
Amit te bennem gyújtottál,
És nem kell más!
Ugye játszottál már a gondolattal,
Hogy egyszer majd mellettem ér a hajnal?
Édes hangod a fülembe súgja:
Nem volt elég, csináljuk újra!
Nem kell más, én mint egy állat
elevenen felfalnálak,
Miközben szétszakítanál.
Nem kell más!
Én nem sokat kérek:
Nyelvem hegyén a véred,
Te pedig a torkom harapd át,
És nem kell más
Nem kell más, úgy kívánom a szádat,
Csókolni a kezed, a lábad,
Érezni a bőröd illatát,
Nem kell más
Jó a kocsiban, a kádban,
Jó a fűben, az előszobában
Nekem mindegy hol jön ránk
Nem kell más!
Nem értek a szóból,
Sose legyen elég a jóból,
Örökre elcsábítottál!
Nem kell más!
Úgy akarlak téged
Nem érzed, megőrülök érted,
Adj hát nekem egy éjszakát!
És nem kell más!
(Nem kell más
Nem kell más
Nem kell más
Nem kell más)
És éjjel az ágyban is ugyanazt érzed.
Én látom a szemeden, ha nem is mondod;
Őrültek vagyunk és nem bolondok!
Nem kell más, úgy csókolnám a szádat,
Letépném az összes ruhádat,
Ahogy azt nem csinálta még más!
Nem kell más, amikor a szemembe nézel,
majd attól a tűztől égsz el,
Amit te bennem gyújtottál,
És nem kell más!
Ugye játszottál már a gondolattal,
Hogy egyszer majd mellettem ér a hajnal?
Édes hangod a fülembe súgja:
Nem volt elég, csináljuk újra!
Nem kell más, én mint egy állat
elevenen felfalnálak,
Miközben szétszakítanál.
Nem kell más!
Én nem sokat kérek:
Nyelvem hegyén a véred,
Te pedig a torkom harapd át,
És nem kell más
Nem kell más, úgy kívánom a szádat,
Csókolni a kezed, a lábad,
Érezni a bőröd illatát,
Nem kell más
Jó a kocsiban, a kádban,
Jó a fűben, az előszobában
Nekem mindegy hol jön ránk
Nem kell más!
Nem értek a szóból,
Sose legyen elég a jóból,
Örökre elcsábítottál!
Nem kell más!
Úgy akarlak téged
Nem érzed, megőrülök érted,
Adj hát nekem egy éjszakát!
És nem kell más!
(Nem kell más
Nem kell más
Nem kell más
Nem kell más)
**********
Nem leszek a játékszered
Elringattad a szívemet minden
jóval
Csupa vágyteli színes szóval
Fel is lobbant azonnal a láng
Jó volt égni az új szerelemben, vágyban
Nem a földön, a mennyben jártam
Ha a csókod perzselte a szám
Nem, nem, nem
Soha nem, nem, nem
Én nem leszek soha sem a játékszered
Jó volt várni az éjt, amíg csendben leszállt
Míg a két karod engem bezárt
És az égről eltűnik a fény
Tudtam már csakis így lehet szép az élet
Csakis így lehet szép, csak véled
Mindig erről álmodoztam én
Nem, nem, nem
Soha nem, nem, nem
Én nem leszek soha sem a játékszered
Elringattad a szívemet minden jóval
Csupa vágyteli színes szóval
Milyen könnyen hittem neked én
Rájöttem, hogy a szívedet másnak szánod
De a csókokat tőlem várod
Nem is voltál soha az enyém
Nem, nem, nem
Soha nem, nem, nem
Én nem leszek soha sem a játékszered
Csókod is a másé lehet
A szerelem csak játék neked
De nem nekem
De nem nekem
Nem leszek játékszered
Ha már a mindened nem lehetek
Soha én
Csupa vágyteli színes szóval
Fel is lobbant azonnal a láng
Jó volt égni az új szerelemben, vágyban
Nem a földön, a mennyben jártam
Ha a csókod perzselte a szám
Nem, nem, nem
Soha nem, nem, nem
Én nem leszek soha sem a játékszered
Jó volt várni az éjt, amíg csendben leszállt
Míg a két karod engem bezárt
És az égről eltűnik a fény
Tudtam már csakis így lehet szép az élet
Csakis így lehet szép, csak véled
Mindig erről álmodoztam én
Nem, nem, nem
Soha nem, nem, nem
Én nem leszek soha sem a játékszered
Elringattad a szívemet minden jóval
Csupa vágyteli színes szóval
Milyen könnyen hittem neked én
Rájöttem, hogy a szívedet másnak szánod
De a csókokat tőlem várod
Nem is voltál soha az enyém
Nem, nem, nem
Soha nem, nem, nem
Én nem leszek soha sem a játékszered
Csókod is a másé lehet
A szerelem csak játék neked
De nem nekem
De nem nekem
Nem leszek játékszered
Ha már a mindened nem lehetek
Soha én
**********
Nincsen olyan ember
1. Nincsen olyan ember,
Ki ne érezné egyszer,
Hogy sírni kell. - Sírni kell.
Könnyítene rajta
Könnye, hogyha hullna,
Mégsem mer. - Mégsem mer.
Úgy nevet ő, mint aki csupa derű,
Észre sem venni azt, hogy oly keserű.
2. Nincsen olyan ember,
Ki ne érezné egyszer,
Hogy sírni kell. - Sírni kell.
Mégis rejti könnyét,
Azt hiszi, ha gyöngébb, félni kell. - Félni kell.
Miért hiszed el, hogy jobb a közöny,
Miért hazudnál? Sosem szégyen a könny.
R. Sírj, hogyha kell, akárki előtt,
Ne félj, ne bújj sehova el!
Sírni kell, ha nincs már erőd,
Így majd hazug nem leszel.
3. Nincsen olyan ember,
Ki ne érezné egyszer,
Hogy sírni kell. - Sírni kell.
Menj, csak menj az úton,
S hagyd, hogy könnyed hulljon,
Sírni kell. - Sírni kell.
Fújja a szél arcod, mossa eső,
Bánatod elmossa majd az idő.
R., 3.
Bánatod elmossa majd az idő.
Ki ne érezné egyszer,
Hogy sírni kell. - Sírni kell.
Könnyítene rajta
Könnye, hogyha hullna,
Mégsem mer. - Mégsem mer.
Úgy nevet ő, mint aki csupa derű,
Észre sem venni azt, hogy oly keserű.
2. Nincsen olyan ember,
Ki ne érezné egyszer,
Hogy sírni kell. - Sírni kell.
Mégis rejti könnyét,
Azt hiszi, ha gyöngébb, félni kell. - Félni kell.
Miért hiszed el, hogy jobb a közöny,
Miért hazudnál? Sosem szégyen a könny.
R. Sírj, hogyha kell, akárki előtt,
Ne félj, ne bújj sehova el!
Sírni kell, ha nincs már erőd,
Így majd hazug nem leszel.
3. Nincsen olyan ember,
Ki ne érezné egyszer,
Hogy sírni kell. - Sírni kell.
Menj, csak menj az úton,
S hagyd, hogy könnyed hulljon,
Sírni kell. - Sírni kell.
Fújja a szél arcod, mossa eső,
Bánatod elmossa majd az idő.
R., 3.
Bánatod elmossa majd az idő.
**********
Nyár van
Nyár
van, alig fürdőruhában
Égetem magam a napon
Nyár van, terepszínű világban
Feltűnő vagyok, tudom
És ha lesben áll egy cápa
Áldozatra várva
Szinte felfal a szemével
Mi legyen?
Valahol messze délen
Örökös napsütésben
Szirén énekemmel elkábítom
Valahol egész délen
A szerelem tengerében
Én is megfürödnék, elárulom
Nyár van, szenvedek a szobában
az emlék fölkavar, nagyon
Nyár van, éppolyan meleg nyár van
Elfelejteni nem fogom.
Na és ha lesben áll egy cápa
Áldozatra várva
Szinte felfal a szemével
Mi legyen?
Refrén: (2×)
Égetem magam a napon
Nyár van, terepszínű világban
Feltűnő vagyok, tudom
És ha lesben áll egy cápa
Áldozatra várva
Szinte felfal a szemével
Mi legyen?
Valahol messze délen
Örökös napsütésben
Szirén énekemmel elkábítom
Valahol egész délen
A szerelem tengerében
Én is megfürödnék, elárulom
Nyár van, szenvedek a szobában
az emlék fölkavar, nagyon
Nyár van, éppolyan meleg nyár van
Elfelejteni nem fogom.
Na és ha lesben áll egy cápa
Áldozatra várva
Szinte felfal a szemével
Mi legyen?
Refrén: (2×)
Valahol messze délen
Örökös napsütésben
Szirén énekemmel elkábítom
Valahol egész délen
A szerelem tengerében
Én is megfürödnék, elárulom
One-Way Ticket (Menet jegy)
You step form the shadows
Bowing your guilty head
A silhouette you don’t remember
Words you won’t forget your body is aching
Fear in your guilty heart
You wanted to see your destiny
Well here your are
Pre Chorus:
How can you explain
To the one who makes the rain
He knows the things you long to say
He knows the things you need
Chorus:
A one-way ticket to where you started
My hands reach for a glimpse of you
But I only touch the sky
A one-way ticket to where the angles wait for you
Your body melts away in time and frees
Your soul to fly
Just for a moment something I have to say
If you don’t hear me calling hurry on your way
Look for the answers to questions you dream at night
All of the colors you need just fade to black and white.
Bowing your guilty head
A silhouette you don’t remember
Words you won’t forget your body is aching
Fear in your guilty heart
You wanted to see your destiny
Well here your are
Pre Chorus:
How can you explain
To the one who makes the rain
He knows the things you long to say
He knows the things you need
Chorus:
A one-way ticket to where you started
My hands reach for a glimpse of you
But I only touch the sky
A one-way ticket to where the angles wait for you
Your body melts away in time and frees
Your soul to fly
Just for a moment something I have to say
If you don’t hear me calling hurry on your way
Look for the answers to questions you dream at night
All of the colors you need just fade to black and white.
*********
Pillangó
Mosolyog
a nap, nincs felhő csak a sugarak,
köröttünk nevet a világ: a zöldmező, a fű, a fák.
Gyönyörű az ég, az élet végre a miénk, de nézd csak,
vihar közeleg, a perceket ki menti meg?
Pillangó, tarkaszárnyú pillangó,
vígan száll, ha forrón tűz a nyári napfény.
Pillangó tarkaszárnyú pillangó,
eltűnik a semmibe, ha arra jár a szél.
Gyere ide ülj, a rossztól ide menekülj,
ha bántott valaki ne félj, mondj mindent el, gyere mesélj!
Szeretsz ugye még? Ha így van, kiderül az ég.
Az élet néha szomorú, de egyszer majd elszáll a bú.
Pillangó........eltűnik a semmibe, ha ott jár a szél.
Percekből áll össze a boldogság,
széjjel törni elég tán egy rossz pillantás.
Boldogság, lepkeszárnyú boldogság, elröppen a semmibe
és nincsen folytatás.
Szikrázó csillagfény, szitáló porfelhő, eltűnő álomkép.
Segíts nekünk!
Pillangó, messze szálló pillangó.
Mért hagysz el, ha eltűnt már a nyári napfény.
Boldogság, lepkeszárnyú boldogság,
Mért röppensz a semmibe, ha itt jár a szép pillangó?
Pillangó .... Mért röppensz a semmibe, ha erre jár a szél...?
köröttünk nevet a világ: a zöldmező, a fű, a fák.
Gyönyörű az ég, az élet végre a miénk, de nézd csak,
vihar közeleg, a perceket ki menti meg?
Pillangó, tarkaszárnyú pillangó,
vígan száll, ha forrón tűz a nyári napfény.
Pillangó tarkaszárnyú pillangó,
eltűnik a semmibe, ha arra jár a szél.
Gyere ide ülj, a rossztól ide menekülj,
ha bántott valaki ne félj, mondj mindent el, gyere mesélj!
Szeretsz ugye még? Ha így van, kiderül az ég.
Az élet néha szomorú, de egyszer majd elszáll a bú.
Pillangó........eltűnik a semmibe, ha ott jár a szél.
Percekből áll össze a boldogság,
széjjel törni elég tán egy rossz pillantás.
Boldogság, lepkeszárnyú boldogság, elröppen a semmibe
és nincsen folytatás.
Szikrázó csillagfény, szitáló porfelhő, eltűnő álomkép.
Segíts nekünk!
Pillangó, messze szálló pillangó.
Mért hagysz el, ha eltűnt már a nyári napfény.
Boldogság, lepkeszárnyú boldogság,
Mért röppensz a semmibe, ha itt jár a szép pillangó?
Pillangó .... Mért röppensz a semmibe, ha erre jár a szél...?
*********
Rock and roller
1. Ha egy rock and rollert
kaphatnék, egész nap rolleroznék
elmennék én tehozzád, elájulna a mamád.
Refr.
De a rock and roller nagyon drága, nem kapni a mi utcánkba Oh!
2. Ha egy rock and rollert kaphatnék, én nagyon rendes lány lennék
megállnék a zebránál, hadd menjen aki gyalog jár.
Refr.
3. Ha egy rock and rollert kaphatnék, soha busszal nem járnék
leállna a forgalom, bámulnák a rollerom.
Refr.
4. Ha egy rock and rollert kaphatnék, mindjárt hozzád szaladnék
felülhetnél leghátra, azt sem bánom, hogy ki látja.
Refr.
elmennék én tehozzád, elájulna a mamád.
Refr.
De a rock and roller nagyon drága, nem kapni a mi utcánkba Oh!
2. Ha egy rock and rollert kaphatnék, én nagyon rendes lány lennék
megállnék a zebránál, hadd menjen aki gyalog jár.
Refr.
3. Ha egy rock and rollert kaphatnék, soha busszal nem járnék
leállna a forgalom, bámulnák a rollerom.
Refr.
4. Ha egy rock and rollert kaphatnék, mindjárt hozzád szaladnék
felülhetnél leghátra, azt sem bánom, hogy ki látja.
Refr.
*********
Sír a telefon
Hálló!
Kislányom, küldjed az anyukád, mond meg kérlek szépen,
Várom válaszát.
Ki vagy te bácsi, aki tegnap is telefonált? Miért lett olyan szomorú az anyukám?
Sírt is!
Hívjad, siess hát, biztosan elűzöm a bánatát
Mond bácsi, te valami rosszat tettél az anyukámnak? Amikor keresed, mindig azt súgja: mond, hogy nem vagyok itthon.
Hát mond el, hogy milyen a szobád és áruljad el azt is, hogy írni tudsz-e már?
Hát tudok írni, pedig még csak óvodába járok, az anyukám tanított, tudod nekem nincs
apukám, mint a többi gyereknek.
Hidd el nekem is fáj, 7 éve szenvedek már és egyre csak várok reád
Az nem lehet, mert én még csak 6 éves vagyok.
Bácsi, miért nem szólsz, sír a telefon?
Kislányom én sírok
Gyötör egy nagy titok
S ha erre gondolok
Félek, hogy választ nem kapok
Érzem, hogy mást szeret
S így élnem nem lehet
Ezért sír oly nagyon a telefon
Ne sírj!!!
A képed 1000szer láttam már
Szeretném hogyha végre mi együtt nyaralnánk
Te láttál már engem? Én már úszni is tudok, majd megmutatom neked, meglátod milyen
ügyes vagyok!
Kérlek, segíts hát én úgy szeretlek téged s az anyukád
Te szeretsz minket? Miért? De én még sohase láttalak
Bácsi miért sír megint a telefon?
Kislányom én sírok
Gyötör egy nagy titok
S ha erre gondolok
Félek, hogy választ nem kapok
Érzem, hogy mást szeret
S így élnem nem lehet
Nélküle céltalan a holnapom
És ezt nem akarom
Félek, hogy mást szeret
S így élnem nem lehet
Ezért sír oly nagyon a telefon.
Kérd hát, hogy várjon…
Már megy el…
Hogy megbocsásson…
Elment…
Ha elment, mégis elbúcsúzom, én is
Szervusz bácsi
Szervusz kicsim
Kislányom, küldjed az anyukád, mond meg kérlek szépen,
Várom válaszát.
Ki vagy te bácsi, aki tegnap is telefonált? Miért lett olyan szomorú az anyukám?
Sírt is!
Hívjad, siess hát, biztosan elűzöm a bánatát
Mond bácsi, te valami rosszat tettél az anyukámnak? Amikor keresed, mindig azt súgja: mond, hogy nem vagyok itthon.
Hát mond el, hogy milyen a szobád és áruljad el azt is, hogy írni tudsz-e már?
Hát tudok írni, pedig még csak óvodába járok, az anyukám tanított, tudod nekem nincs
apukám, mint a többi gyereknek.
Hidd el nekem is fáj, 7 éve szenvedek már és egyre csak várok reád
Az nem lehet, mert én még csak 6 éves vagyok.
Bácsi, miért nem szólsz, sír a telefon?
Kislányom én sírok
Gyötör egy nagy titok
S ha erre gondolok
Félek, hogy választ nem kapok
Érzem, hogy mást szeret
S így élnem nem lehet
Ezért sír oly nagyon a telefon
Ne sírj!!!
A képed 1000szer láttam már
Szeretném hogyha végre mi együtt nyaralnánk
Te láttál már engem? Én már úszni is tudok, majd megmutatom neked, meglátod milyen
ügyes vagyok!
Kérlek, segíts hát én úgy szeretlek téged s az anyukád
Te szeretsz minket? Miért? De én még sohase láttalak
Bácsi miért sír megint a telefon?
Kislányom én sírok
Gyötör egy nagy titok
S ha erre gondolok
Félek, hogy választ nem kapok
Érzem, hogy mást szeret
S így élnem nem lehet
Nélküle céltalan a holnapom
És ezt nem akarom
Félek, hogy mást szeret
S így élnem nem lehet
Ezért sír oly nagyon a telefon.
Kérd hát, hogy várjon…
Már megy el…
Hogy megbocsásson…
Elment…
Ha elment, mégis elbúcsúzom, én is
Szervusz bácsi
Szervusz kicsim
*********
Sötét a város (Omega)
Sötét a város, sötét a táj
Sötétben arcod napfényre vár
Sötét a járda, ne lépj tovább
Várj, míg a lámpa egyszer kékre vált
Sötét a vászon, sötét a kép
Fütyül a néző, semmit nem ér
Sötét az ablak, sötétbe néz
Rossz számot tárcsáz sötétben a kéz
Sötét szobámba belépek én
Téged talállak maga, helyén
Valaki mindig sötétben él
Kulcs van a zárban, egyre jobban fél
Sötét egy részeg, a semmibe lát
Torkából átok záporoz rám
Sötét a város, sötét az ég
Korommal mosta le mindkét szemét
Sötétben arcod napfényre vár
Sötét a járda, ne lépj tovább
Várj, míg a lámpa egyszer kékre vált
Sötét a vászon, sötét a kép
Fütyül a néző, semmit nem ér
Sötét az ablak, sötétbe néz
Rossz számot tárcsáz sötétben a kéz
Sötét szobámba belépek én
Téged talállak maga, helyén
Valaki mindig sötétben él
Kulcs van a zárban, egyre jobban fél
Sötét egy részeg, a semmibe lát
Torkából átok záporoz rám
Sötét a város, sötét az ég
Korommal mosta le mindkét szemét
**********
Szegény Joe (Harangozó Teréz)
Jóska az ő neve megszületése
óta,
ám az idők szele módosította Joe-ra.
Mancival ő a világot oly vígan járta,
de tegnapi nappal dobta el őt a párja.
Kislányok, valakinek mégis
istápolni kéne szegény Joe-t,
valaki az érdekében mondjon
egy-két okos szót!
A szomorúságot el kell dobni,
úgyis mulandó.
Mért szenvedjen éppen szegény Joe?
Szegény Joe, szegény Joe,
szegény Joe, szegény Joe!
A szerelem útján másokkal is
történt hasonló.
Mért szenvedjen éppen szegény Joe?
Szombaton este, ha indul a tánc a bálban,
Joe sem ül otthon az elhagyatott szobában.
Míg derüsen fut a többi fiú a táncba,
ő fancsali képpel bámul a boldogságra.
Kislányok, valakinek mégis...
...Mért szenvedjen éppen szegény Joe?
Állok a parton és nézem a holdat Joe-val,
zümmög a víz és a szél csupa vágyó sóhaj,
érzem a csókjait, reszket a lelkem, testem,
már azt se tudom, hogy Budán vagyok, vagy Pesten?
Kislányok, valakinek mégis
istápolni kellett szegény Joe-t,
valaki az érdekében mondjon
egy-két okos szót!
A szerelem útján másokkal is
történt hasonló.
Hát mért szenvedjen éppen szegény Joe?
Ó, mért szenvedjen éppen szegény Joe?
Joe!
ám az idők szele módosította Joe-ra.
Mancival ő a világot oly vígan járta,
de tegnapi nappal dobta el őt a párja.
Kislányok, valakinek mégis
istápolni kéne szegény Joe-t,
valaki az érdekében mondjon
egy-két okos szót!
A szomorúságot el kell dobni,
úgyis mulandó.
Mért szenvedjen éppen szegény Joe?
Szegény Joe, szegény Joe,
szegény Joe, szegény Joe!
A szerelem útján másokkal is
történt hasonló.
Mért szenvedjen éppen szegény Joe?
Szombaton este, ha indul a tánc a bálban,
Joe sem ül otthon az elhagyatott szobában.
Míg derüsen fut a többi fiú a táncba,
ő fancsali képpel bámul a boldogságra.
Kislányok, valakinek mégis...
...Mért szenvedjen éppen szegény Joe?
Állok a parton és nézem a holdat Joe-val,
zümmög a víz és a szél csupa vágyó sóhaj,
érzem a csókjait, reszket a lelkem, testem,
már azt se tudom, hogy Budán vagyok, vagy Pesten?
Kislányok, valakinek mégis
istápolni kellett szegény Joe-t,
valaki az érdekében mondjon
egy-két okos szót!
A szerelem útján másokkal is
történt hasonló.
Hát mért szenvedjen éppen szegény Joe?
Ó, mért szenvedjen éppen szegény Joe?
Joe!
***********
Szél hozott, szél visz el
Köd előttem, köd mögöttem,
Isten tudja, honnan jöttem.
Szél hozott, szél visz el.
Minek kérdjem, mért visz el?
Sose néztem, merre jártam.
A felhőkkel kiabáltam.
Erdő jött, jaj be szép!
Megcibáltam üstökét.
Jött az erdő, nekivágtam.
A bozótban őzet láttam.
Kergettem, ottmaradt,
Cirógattam, elszaladt.
Ha elszaladt, hadd szaladjon,
Csak szeretőm megmaradjon.
Szeretőm a titok,
Ő se tudja, ki vagyok.
Isten tudja, honnan jöttem,
Köd előttem, köd mögöttem.
Szél hozott, szél visz el.
Bolond kérdi, mért visz el.
Isten tudja, honnan jöttem.
Szél hozott, szél visz el.
Minek kérdjem, mért visz el?
Sose néztem, merre jártam.
A felhőkkel kiabáltam.
Erdő jött, jaj be szép!
Megcibáltam üstökét.
Jött az erdő, nekivágtam.
A bozótban őzet láttam.
Kergettem, ottmaradt,
Cirógattam, elszaladt.
Ha elszaladt, hadd szaladjon,
Csak szeretőm megmaradjon.
Szeretőm a titok,
Ő se tudja, ki vagyok.
Isten tudja, honnan jöttem,
Köd előttem, köd mögöttem.
Szél hozott, szél visz el.
Bolond kérdi, mért visz el.
*********
Széles a Balaton vize
Széles a Balaton vize,
keskeny a híd rajta,
Ne menj arra kisangyalom, mert leesel róla.
Nem esek, nem esek, én a Balaton vizébe,
Inkább esek kisangyalom véled szerelembe
Nem zörög a nyárfa levél ha a szél nem fújja,
Nem beszélnék kisangyalom ha igaz nem volna.
Tilos a szerelem félek a drága jó anyádtól,
Azt beszélik a faluban váljunk el egymástól.
Ne menj arra kisangyalom, mert leesel róla.
Nem esek, nem esek, én a Balaton vizébe,
Inkább esek kisangyalom véled szerelembe
Nem zörög a nyárfa levél ha a szél nem fújja,
Nem beszélnék kisangyalom ha igaz nem volna.
Tilos a szerelem félek a drága jó anyádtól,
Azt beszélik a faluban váljunk el egymástól.
*********
Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország
Hol szőke sellő, lenge szellő
játszik a Tiszán,
Ott él egy nép, legendák népe, ott az én hazám.
Az ősi Kárpát őrzi álmát, hű Csaba vezér,
Ki csillagoknak égi útján vissza-visszatér.
Refrén:
Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország,
Gyönyörűbb, mint a nagyvilág.
Ha zeng a zeneszó, látom ragyogó, szép orcád.
Táltos paripánkon odaszállunk
Hazahív fű, fa, lomb, s virág.
Úgy sír a hegedű, vár egy gyönyörű szép ország.
Ott dalos ajkú mind a lány, mert dal terem a fán
És délibábos tündérkastély leng a vén Tiszán.
A Rónaságon, hét határon száll, repül a szél,
Huszárok kedve éri csak be, hogyha szárnyra kél.
Refrén 2-szer, majd a végén utolsó sor megismétlése
Ott él egy nép, legendák népe, ott az én hazám.
Az ősi Kárpát őrzi álmát, hű Csaba vezér,
Ki csillagoknak égi útján vissza-visszatér.
Refrén:
Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország,
Gyönyörűbb, mint a nagyvilág.
Ha zeng a zeneszó, látom ragyogó, szép orcád.
Táltos paripánkon odaszállunk
Hazahív fű, fa, lomb, s virág.
Úgy sír a hegedű, vár egy gyönyörű szép ország.
Ott dalos ajkú mind a lány, mert dal terem a fán
És délibábos tündérkastély leng a vén Tiszán.
A Rónaságon, hét határon száll, repül a szél,
Huszárok kedve éri csak be, hogyha szárnyra kél.
Refrén 2-szer, majd a végén utolsó sor megismétlése
*********
Szomorú alkalom
Egyedül vagy, kinézel az
ablakon
A havas fákon át, a rideg házakon
Gyújtasz egy gyertyát, halvány lángja ég
És gondolsz valakire, aki nincs veled, már nagyon rég
Mert nincs veled Õ
Távol ünnepel nagyon
A gyertya még ég
Lángjában talán Õt látom
És ott áll a fa, feldíszítve miértünk ragyog
Hiányzol, hiányzol nagyon
Ez egy szomorú alkalom
Karácsony a szeretet ünnepe
Nélküled, mi értelme?
Ajándékok, és mosoly az arcokon
Csak a Te szemed könnyes, s hogy ne lássák
Kinézel az ablakon...
A havas fákon át, a rideg házakon
Gyújtasz egy gyertyát, halvány lángja ég
És gondolsz valakire, aki nincs veled, már nagyon rég
Mert nincs veled Õ
Távol ünnepel nagyon
A gyertya még ég
Lángjában talán Õt látom
És ott áll a fa, feldíszítve miértünk ragyog
Hiányzol, hiányzol nagyon
Ez egy szomorú alkalom
Karácsony a szeretet ünnepe
Nélküled, mi értelme?
Ajándékok, és mosoly az arcokon
Csak a Te szemed könnyes, s hogy ne lássák
Kinézel az ablakon...
********
Találkozás egy régi szerelemmel
Találkozás egy régi
szerelemmel,
Nem tudni mért, de mindig megható.
Idővel mindent másképp lát az ember,
De az, hogy szép volt, nem vitatható.
Hiába nézem ellenséges szemmel
A változást, mi rajta látható.
Az ember áll és megszólalni nem mer,
Van szerelem, mely nem gyógyítható.
Refr:
Jöjj, néhány órás napsütés,
Még kell, hogy egyszer együtt járjunk!
Még vár a nagy beszélgetés,
Tán kiderül végre, mi volt a hiba minálunk.
Jöjj, néhány órás napsütés,
Sok régi témát megtalálunk.
S a búcsú újra oly nehéz,
Mint ahányszor idáig váltunk.
Találkozás egy régi szerelemmel,
Rossz randevú,
De megbocsájtható.
Egy torz mosollyal búcsút int az ember,
Miközben érzi, sírni volna jó.
refr
Nem tudni mért, de mindig megható.
Idővel mindent másképp lát az ember,
De az, hogy szép volt, nem vitatható.
Hiába nézem ellenséges szemmel
A változást, mi rajta látható.
Az ember áll és megszólalni nem mer,
Van szerelem, mely nem gyógyítható.
Refr:
Jöjj, néhány órás napsütés,
Még kell, hogy egyszer együtt járjunk!
Még vár a nagy beszélgetés,
Tán kiderül végre, mi volt a hiba minálunk.
Jöjj, néhány órás napsütés,
Sok régi témát megtalálunk.
S a búcsú újra oly nehéz,
Mint ahányszor idáig váltunk.
Találkozás egy régi szerelemmel,
Rossz randevú,
De megbocsájtható.
Egy torz mosollyal búcsút int az ember,
Miközben érzi, sírni volna jó.
refr
***********
Tükör (Unique)
Ülj le velem szembe,
Magadban olyat látsz-e
Mit az ember szégyell
Ha a tükörbe nézel?
Látod valós tested
Arcod mosolyát fested
A valódi képre
Ha nem sikerült elég szépre
Kérlek, jól figyelj
Kell minden apró jel
2x
Nézz a tükörbe
A múltból most a jövőbe
Nézz a szemembe
olvass most belőle
...A tükröd vagyok
Ne a tükröt törd szét
Ha bánt az önarckép
Ha dühöt és bánatot érzel
Ha a tükörbe nézel
Tudni talán nem kell
Mitől jó egy ember
Álarcok nélkül
A világ tőled is szépül
Kérlek, jól figyelj
Kell minden apró jel
2x
Nézz a tükörbe
A múltból most a jövőbe
Nézz a szemembe
olvass most belőle
...A tükröd vagyok
2x
Nézz a tükörbe
A múltból most a jövőbe
Nézz a szemembe
olvass most belőle
...A tükröd vagyok
Magadban olyat látsz-e
Mit az ember szégyell
Ha a tükörbe nézel?
Látod valós tested
Arcod mosolyát fested
A valódi képre
Ha nem sikerült elég szépre
Kérlek, jól figyelj
Kell minden apró jel
2x
Nézz a tükörbe
A múltból most a jövőbe
Nézz a szemembe
olvass most belőle
...A tükröd vagyok
Ne a tükröt törd szét
Ha bánt az önarckép
Ha dühöt és bánatot érzel
Ha a tükörbe nézel
Tudni talán nem kell
Mitől jó egy ember
Álarcok nélkül
A világ tőled is szépül
Kérlek, jól figyelj
Kell minden apró jel
2x
Nézz a tükörbe
A múltból most a jövőbe
Nézz a szemembe
olvass most belőle
...A tükröd vagyok
2x
Nézz a tükörbe
A múltból most a jövőbe
Nézz a szemembe
olvass most belőle
...A tükröd vagyok
************
Tweedle dee tweedle dum
Tweedle, tweedle, tweedle dee
Ó csak ennyi volt, mit írt
Mi ez a titok, ó ez a jack
Ma tutti, hogy ott vár a kapuban lenn
Tweedle, tweedle , tweedle dee
Tweedle tweedle tweedle dum
Ha hív egy őrült éjszakán
Nehogy azt mondd, soha ne gyere el
És ne tagadd, várod. Hogy körülölel
Tweedle, tweedle, tweedle dum
Tweedle dee tweedle dee
Kire vársz, mire vársz,
Mit akarsz, amikor hívsz
Tweedle dum, tweedle dum
Add a kezed, add a szíved
S tiéd lesz egy igazi világ
Más nem is fontos
Ó csak ennyi volt, mit írt
Mi ez a titok, ó ez a jack
Ma tutti, hogy ott vár a kapuban lenn
Tweedle, tweedle , tweedle dee
Tweedle tweedle tweedle dum
Ha hív egy őrült éjszakán
Nehogy azt mondd, soha ne gyere el
És ne tagadd, várod. Hogy körülölel
Tweedle, tweedle, tweedle dum
Tweedle dee tweedle dee
Kire vársz, mire vársz,
Mit akarsz, amikor hívsz
Tweedle dum, tweedle dum
Add a kezed, add a szíved
S tiéd lesz egy igazi világ
Más nem is fontos
**********
Úgy szeretném meghálálni
Úgy szeretném meghálálni
Két kezemmel megszolgálni azt,
Hogy felnevelt, dédelgetett erő felett.
Légy ezentúl mindig boldog,
Míg én élek nincs több gondod,
Én vigyázok rád, már ezután...
Úgy szeretném meghálálni
Vagy, legalább megpróbálni mind,
Mind azt a jót, mit értem tett az én anyám.
Úgy szeretném meghálálni
Két kezemmel megszolgálni azt,
Hogy felnevelt, dédelgetett erő felett.
Légy ezentúl mindig boldog,
Míg én élek nincs több gondod,
Én vigyázok rád, már ezután...
ll: Úgy szeretném meghálálni
Vagy, legalább megpróbálni mind,
Mind azt a jót, mit értem tett az én anyám. :ll
Két kezemmel megszolgálni azt,
Hogy felnevelt, dédelgetett erő felett.
Légy ezentúl mindig boldog,
Míg én élek nincs több gondod,
Én vigyázok rád, már ezután...
Úgy szeretném meghálálni
Vagy, legalább megpróbálni mind,
Mind azt a jót, mit értem tett az én anyám.
Úgy szeretném meghálálni
Két kezemmel megszolgálni azt,
Hogy felnevelt, dédelgetett erő felett.
Légy ezentúl mindig boldog,
Míg én élek nincs több gondod,
Én vigyázok rád, már ezután...
ll: Úgy szeretném meghálálni
Vagy, legalább megpróbálni mind,
Mind azt a jót, mit értem tett az én anyám. :ll
***********
Várj, míg sötét lesz!
1. Bíborszínű most a
napsugár, nyugovóra tér,
Hűvös szél fúj, bújj közelebb, akkor majd nem ér.
Ne gondolj most semmi másra, érezd magad jól,
De az lesz majd, ó, az igazi, hogyha a tücsök szól,
Hogyha a tücsök szól.
R. Várj, míg sötét lesz, várj, míg sötét lesz,
Várj, míg sötét lesz, ne lássa senki meg!
Várj, míg sötét lesz, várj, míg sötét lesz,
Várj, míg sötét lesz, ne tudja senki meg!
2. Négy csillag közt járok teveled, otthonunk a rét,
Fűzfaágból fontad a ruhám, látod, milyen szép.
Milyen csodás nyári este, nem jó aludni,
És biztosra veheted, hogy nem fogsz csalódni,
Nem fogsz csalódni.
R.
Hűvös szél fúj, bújj közelebb, akkor majd nem ér.
Ne gondolj most semmi másra, érezd magad jól,
De az lesz majd, ó, az igazi, hogyha a tücsök szól,
Hogyha a tücsök szól.
R. Várj, míg sötét lesz, várj, míg sötét lesz,
Várj, míg sötét lesz, ne lássa senki meg!
Várj, míg sötét lesz, várj, míg sötét lesz,
Várj, míg sötét lesz, ne tudja senki meg!
2. Négy csillag közt járok teveled, otthonunk a rét,
Fűzfaágból fontad a ruhám, látod, milyen szép.
Milyen csodás nyári este, nem jó aludni,
És biztosra veheted, hogy nem fogsz csalódni,
Nem fogsz csalódni.
R.
**********
Virágom, virágom (Virágének)1. Virágom, virágom, rubintos virágom
A hírt, hogy kinyílottál én már alig várom.
2. Szerettem, szerettem, bolondul szerettem
Késo most már bánnom mindazt, amit tettem.
3. Szerelmem kertjében oly vigyázva jártam
Mindig úgy szerettem, hogy ot meg ne bántsam.
4. Virágom, virágom, rubintos virágom
Gondok között alszom, nyugtalan az álmom.
*********
Hív az Ohio...
Megkértem őt, szép kedvesem,
Jöjjön velem, sétáljon velem.
Vár ránk a part, hív a nagy folyó,
Csobban a víz, hív az Ohio.
Megmondtam én, enyém leszel
És többé már senki nem ölel!
Vár ránk a part, hív a nagy folyó,
Csobban a víz, hív az Ohio.
Hív az Ohio...
És amikor átöleltem,
A késemet nekiszegeztem.
Felkiáltott, kérlek ne ölj meg,
A halálba ne küldj engemet!
Éjfél után mentem haza,
Jaj, mit tettem, ó én ostoba!?
Megöltem őt, akit szerettem,
Mert nem kellett neki a szerelmem.
Hív az Ohio...
Megmondtam én, enyém leszel,
És többé már senki nem ölel!
Vár ránk a part, hív a nagy folyó,
Csobban a víz, hív az Ohio.
Hív az Ohio...
Megkértem őt, szép kedvesem,
Jöjjön velem, sétáljon velem.
Vár ránk a part, hív a nagy folyó,
Csobban a víz, hív az Ohio.
Megmondtam én, enyém leszel
És többé már senki nem ölel!
Vár ránk a part, hív a nagy folyó,
Csobban a víz, hív az Ohio.
Hív az Ohio...
És amikor átöleltem,
A késemet nekiszegeztem.
Felkiáltott, kérlek ne ölj meg,
A halálba ne küldj engemet!
Éjfél után mentem haza,
Jaj, mit tettem, ó én ostoba!?
Megöltem őt, akit szerettem,
Mert nem kellett neki a szerelmem.
Hív az Ohio...
Megmondtam én, enyém leszel,
És többé már senki nem ölel!
Vár ránk a part, hív a nagy folyó,
Csobban a víz, hív az Ohio.
Hív az Ohio...
Szép és hazudik - Zalatnay Sarolta
Nem is sejtem, hol van, merre
jár,
s főleg azt, hogy kivel?
Arra kérem azt, ki rátalál,
hozzám küldje őt el!
Szép és hazudik
és ha figyelik,
erről ismerik fel.
Szép és hazudik,
nála feltűnik
ez a különös jel,
és nekem éppen ő kell!
Itt járt nálam, lángolt, esküdött,
s annyi szépet ígért.
Ma is vártam, sajnos, mégse jött,
nem is értem, miért?
Szép és hazudik...
...és nekem éppen ő kell!
Lehet, hogy szegény,
csak eltévedt útközben,
és van rá remény,
hogy még meglelem.
Szép és hazudik...
...és nekem éppen ő kell!
Szép és hazudik,
szép és hazudik,
szép és hazudik...
s főleg azt, hogy kivel?
Arra kérem azt, ki rátalál,
hozzám küldje őt el!
Szép és hazudik
és ha figyelik,
erről ismerik fel.
Szép és hazudik,
nála feltűnik
ez a különös jel,
és nekem éppen ő kell!
Itt járt nálam, lángolt, esküdött,
s annyi szépet ígért.
Ma is vártam, sajnos, mégse jött,
nem is értem, miért?
Szép és hazudik...
...és nekem éppen ő kell!
Lehet, hogy szegény,
csak eltévedt útközben,
és van rá remény,
hogy még meglelem.
Szép és hazudik...
...és nekem éppen ő kell!
Szép és hazudik,
szép és hazudik,
szép és hazudik...
Oreg diák dala
Mindnyájan voltunk egyszer az Akadémián.
Leraktunk minden vizsgát, no egy-kettő híján...
Megittunk egypár ekset, s jó néhány létra bort.
A dicső firma az volt, ki szerte udvarolt!
Szép idő volt, jó idő volt.
Kár, hogy elmúlt. Jaj be kár!
Feleségünk nem lesz nékünk,
Aki számom kéri majd, hogy
//: Selmec, Selmec, sáros Selmec
Te vagy az oka mindennek.://
Feledtünk csürbe menni s fizetni egyaránt.
Faképnél hagytuk Wintrit és faképnél a lányt...
Így éltünk Selmecbányán öt-hat évig - puffra,
Adtak cipót, kabátot s szerelmet “auf”-ra.
Szép idő volt, jó idő volt.
Kár, hogy elmúlt. Jaj be kár!
Feleségünk majd lesz nékünk,
Aki számom kéri majd, hogy
//: Miskolc, Miskolc, sáros Miskolc
Te vagy az oka mindennek.://
Szép élet Selmecbányán a veterán sorsa,
Sok a leány, de több a potya vacsora...
Az államvizsga után gondoltunk ám egyet;
És inkább a vasúttal váltottunk csak jegyet...
Szép idő volt, jó idő volt.
Kár, hogy elmúlt. Jaj be kár!
Feleségünk van már nékünk,
Aki számom kéri majd, hogy
//: Sopron, Sopron, sáros Sopron
Te vagy az oka mindennek.://
Hogy az Isten áldjon meg!
Gondolj néha rám
Boldog voltam,amikor eljöttél,
örök hű szerelmet ígértél,
és mégis elhagytál.
Mindent megtettem,amit kívántál,
hitem azt is,amikor hazudtál,
és mégis elhagytál.
De a magány szigetén gondolj néha rám,
hol a tenger körülötte tiszta szerelem.
És a nehéz napokon gondolj néha rám, tü-tü-tü
Ha este kisszobámba feljöttél,
igazi szenvedéllyel öleltél,
és mégis elhagytál.
De a magány szigetén gondolj néha rám,
hol a tenger körülötte tiszta szerelem.
És a nehéz napokon gondolj néha rám.Tü-tü-tü
Mindig vártalak,mikor elmentél,
hittem azt,hogy te is szerettél,
és mégis elhagytál.
örök hű szerelmet ígértél,
és mégis elhagytál.
Mindent megtettem,amit kívántál,
hitem azt is,amikor hazudtál,
és mégis elhagytál.
De a magány szigetén gondolj néha rám,
hol a tenger körülötte tiszta szerelem.
És a nehéz napokon gondolj néha rám, tü-tü-tü
Ha este kisszobámba feljöttél,
igazi szenvedéllyel öleltél,
és mégis elhagytál.
De a magány szigetén gondolj néha rám,
hol a tenger körülötte tiszta szerelem.
És a nehéz napokon gondolj néha rám.Tü-tü-tü
Mindig vártalak,mikor elmentél,
hittem azt,hogy te is szerettél,
és mégis elhagytál.
Vung
tau – September 2009
Không có nhận xét nào:
Đăng nhận xét